A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint "cinizmusról" tett tanúbizonyságot a révkomáromi önkormányzat, amikor Szent István magyar király szobrának nagyon gyorsan közteret talált, míg Cirill és Metód szoborcsoportjának esetében erre évek óta képtelen.
Bírálta azt is, hogy a Lúdpiac teret, ahol az államalapító király szobra állni fog, ebből az alkalomból Szent István térre nevezik át. "Szent István magyar király volt. Révkomárom a Szlovák Köztársaság területe" - szögezte le Belousovová. Felhívta Révkomárom vezetőit, "vegyék figyelembe, hogy milyen ország területén vannak", és mihamarabb találjanak méltó közteret a Cirill és Metód szoborcsoportnak is.
Szent István lovas szobrát várhatóan augusztusban, a magyar államalapítás ünnepén leplezik le. A 30 tonnás bronzszobor, amely életnagyságban ábrázolja majd Istvánt, s magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja majd a nyolc métert. Magyarország első királyát lován ülve, korhű öltözékben, koronázási palástban jeleníti meg a szobor. Fején ott lesz a Szent Korona, kezében pedig zászlós dárda, amelyen az apostoli kereszt és a hármas halom látható - hangzott el a napokban a szoborállítással kapcsolatos révkomáromi sajtótájékoztatón. A szobrot Győrfi Lajos neves magyarországi szobrászművész készíti el.
A szláv hittérítők szobrait a Matica Slovenská egyesület készíttette, s Révkomárom egyik központi terén szerette volna elhelyezni. Az önkormányzat ezt azonban nem engedélyezte. Indoklásul azt hozta fel, hogy nem létezik semmiféle történelmi dokumentum arra nézve, hogy a hittérítők valaha is megfordultak volna a város területén vagy környékén. A szoborcsoportot végül is a Matica Slovenská székházának bejárata fölötti balkonon állították fel, mert ehhez nem kellett a város engedélye.
Az SNS ezzel összefüggésben tavaly törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amelynek lényege, hogy országos és nemzeti jellegű köztéri szobrok és emléktáblák esetében korlátoznák az önkormányzatok jogait. A javaslat jelenleg a második olvasatban van. A párt nem titkolja, hogy ezzel a révkomáromi, illetve a hasonló peredi eset megismétlődését szeretnék megakadályozni.
A döntő részben magyarok lakta Pered (Vágsellyei járás) nevét a II. világháború után hivatalosan Tesedíkovóra változtatták, Tessedik Sámuelre hivatkozva. Tessediket a szlovák történetírás szlováknak tartja. A Matica Slovenská néhány éve szobrot akart neki emelni Pereden. A település önkormányzata azonban ezt elutasította. Azt állítják: Tessediknek és Perednek a falunév erőszakos megváltoztatásán kívül semmi köze sincs egymáshoz.
