Az évente megrendezésre kerülő Gyulai Reneszánsz Karnevált a programokon túl a város pezsgése és történelmi múltja miatt is érdemes meglátogatni.

Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet: az egyik elmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal, akinek törzse valószínűleg ezen a területen telepedett le. A másik elmélet szerint a Gyula városa helyén álló egykori monostort (Gyulamonostora) egy Gyula nevű főúr alapította.

Gyulai Reneszánsz Karnevál

Számos program és fesztivál kötődik Gyula nevéhez, ám mégis, talán a legnépszerűbb a Gyulai
Reneszánsz Karnevál. Az idei program február 19-22 között kerül megrendezésre, és számos zenei, színházi, sőt, harci bemutató is várja az érdeklődőket.
Gyula sajátos hangulata és történelmi múltja miatt kiválóan alkalmas a reneszánsz hagyományok felelevenítésére, ezért a karnevál elsődleges célja, hogy bemutatassa a reneszánsz- kor kultúráját, történelmét, valamint gasztronómiáját a korhű öltözékben feltálalt reneszánsz vacsorákkal együtt.

A rendezvény központi eseménye a középkori vásár. A kor mesterségei, például a kovácsolás és a fazekasság mellett megjelennek a kor ételei, a kemencében sült lepények és a reneszánsz viseletek. A vásárban ökörsütéssel, gesztenyeárusokkal, borlovagok bemutatkozójával színesített fáklyafényes reneszánsz mulatságon vehetnek részt a látogatók. A karnevál másik látványos eseménye a vidám farsangi felvonulás, ahol korhű viseletben vonulnak fel a résztvevők.

A rendezvényen egy-egy karikaturista és jósnő is feltűnik majd, lesz harci fegyverek bemutatója, a  gasztronómiai sátorban pedig jellegzetes, a tájegységre jellemző ételekkel - például disznótorossal, pálinkával, tarhonyával -, valamint a világhírű boros pincék kínálatával várják a vendégeket. Mindezeken túl kulturális programok, pajzán históriák bemutatása, középkori lovagi torna és vacsorával egybekötött középkori játékok, valamint reneszánsz bál szerepel a kínálatban.

A Reneszánsz Karnevál állandó kísérő rendezvénye a gyerekeknek szervezett Reneszánsz Gyermek Karnevál. A vár falain belül és kívül kínálnak lehetőséget a gyerekek számára, hogy korhoz kötődő viseletekben felvonuljanak, továbbá megtekintsék az óriásbábosok, a gólyalábasok, a táncosok,a vívók, a színészek és a mutatványosok bemutatóit. A reneszánsz interaktív játszóház keretében korabeli történeteket korabeli eszközökkel játszhatnak el, kézműves foglalkozásokon pedig korabeli tárgyakat készíthetnek, de megtanulhatnak egy-két reneszánsz táncot is. Bábelőadások, pantomimes játékok gazdagítják még a gyerekprogramot, közben pedig reneszánsz csemegéket kóstolhatnak a gyerekek.

Látnivalók

Gyula a magyar Alföld dél-keleti részén, Erdély szomszédságában, a Fehér-Körös folyó bal partján, 87-88 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
Az 1985-ben gyógyhelynek minősített nemzetközi hírű fürdőjét évről-évre egyre
több pihenni és gyógyulni vágyó belföldi, és külföldi turista keresi fel. A Várfürdő az alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. A Várfürdő az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúzdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket.

A Várfürdő mellett található Gyula másik legfontosabb látnivalója, a XV. században épült gótikus téglavár, mely Közép - Európa egyetlen ilyen épen maradt sík vidéki vára. A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, kinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. A vár továbbépíttetése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz fűződik. Ekkor építették a ma is meglévő kerek ágyútornyot, a rondellát. A várat 1566 nyarán megostromolták a törökök. A magyarok, a várkapitány, Kerecsényi László vezetésével 14-szer verték vissza Szulejmán szultán seregeit. Végül a 9 hétig tartó ostromállapot tarthatatlanná vált, így feladták a várat.

A város 129 évig volt török megszállás alatt. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Ő kezdte el építeni a várral szemben lévő Wenckheim kastélyt, valamint az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése.

Gyula városa az 1848-49-es szabadságharc egyik szomorú helyszíne volt. a később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül 9-et Gyulára hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Fogvatartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik.
A vár 16 év után ismét fogadja látogatóit. Itt működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is.

A város nevezetességei közül érdemes még felkeresni a megyében egyedülállóan díszes ikonosztázáról ismert ortodox templomot, a Kossuth-díjas festőművész, Kohán György hagyatékából összeállított kiállítást, a Városi Képtárat, a város gyönyörű templomait és más műemlékeit.
A Szűz Mária kegy-, és emléktárgyak gyűjteménye, mintegy 3000 Szűz Máriára vonatkozó kegy-, és emléktárgyat tartalmaz a világ minden tájáról. A kiállítás másik része a Magyarországon 1950-ig működött szerzetesrendek ruházatát mutatja be. Érdemes elsétálni a Ferences romkerthez, ahol az egykori templom és kolostor romjait lehet megtekinteni (a rom szabad téren található, nem múzeum jellegű, ezért érdemes nappal, és jó időben látogatni). A Németváros főterén Német Emlékszobát rendeztek be, melyben a német nemzetiség múltját, hagyományait mutatják be.

Gyula környéke

Gyula környéke is bővelkedik látnivalókban és programlehetőségekben. A mintegy 8 km-re található, Tanyamúzeumba érkezők kellemes környezetben lovagolhatnak, kocsikázhatnak, és pusztaprogramon vehetnek részt. A Körösök völgye, Szanazug és Városerdő közkedvelt horgász- és vadászparadicsom. Az országban ez a leggazdagabb vadászterület apróvadban. A folyók kiválóan alkalmasak mindenféle vízi sport gyakorlására.

Szálláslehetőségek, éttermek

A városban 2008. április elején nyílt meg a négycsillagos Elizabeth Hotel.
A hamarosan felépülő Termál Park városrészben, valamint az egykori Komlóban is épül egy-egy négycsillagos szálloda. A Almássy kastélyban lehetséges egy ötcsillagos luxusszálloda kialakítása.

A fürdővárosban ezen kívül több szálloda, panzió, kemping és magánszálláshely várja a turistákat. A szállodák kitűnő helyszínt biztosítanak a konferencia-, és rendezvényturizmus résztvevőinek is. Számos zenés-táncos hely, étterem, diszkó, és éjszakai bár közül választhatnak az idelátogatók.

Gasztronómia

A világszerte jól ismert magyar konyha specialitásait (a csípős gulyást, a Hortobágyi palacsintát és más  magyaros ételeket) itt is megtalálják a hasukat kedvelő vendégek. A 32 000 lakosú Gyulán számos tradicionális ételt megismerhetünk, mint például a negyven éves gyulai ”Csabai” kolbászt: a csemegepaprikával készülő hagyományos Gyulai páros szárazkolbász mellett éppen 41 éve kezdték el gyártani a csípős paprikával ízesített Csabai kolbászt. A Csabai és természetesen a Gyulai kolbász is földrajzi eredetvédelemmel rendelkező Hungarikum, amelyek magyar alapanyagból készülő kiváló minőségű szárazkolbászok.

Ha Gyulán járunk, mindenképpen térjünk be a Százéves Cukrászdába: a műemléki megítélés szerint a Dél-Alföld legértékesebb emeletes polgárházának földszintjén üzemel Magyarország második legrégebbi alapítású és működő cukrászdája, Gyula város történetének beszédes tanúja. A cukrászda 1840-ben nyitotta meg kapuit, jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Szalonjait ma is a reformkor hangulata lengi át. Az eredeti használati eszközökkel felszerelt cukrászműhelynek, amely ma cukrászműhely-múzeumként üzemel, Salis András cukrászmester volt az alapítója. A műhelyben cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt-és vajastésztákat készítettek, és a fennmaradt ónformák megőrizték a fagylalt- és parfé csendéletek nagy divatját.
A süteményeken, tortákon, parfékon túl a kézműves bonbon, amely készülhet nugáttal, vagy töltve, a trüffelek, az alkoholban érlelt gyümölcsöket tartalmazó különlegességek, a magyar specialitásként készülő grillázsos bonbonok, valamint az ostyát és marcipánt tartalmazó bonbonok.

Közlekedés

Vonattal: a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Gyula-Jánoszug és Gyulai Városerdő között található.

Közúton: Békéscsaba felől a 44-es főúton, Sarkadról, Dobozról, Kétegyházáról, Elekről, valamint Szabadkígyósról, az azonos nevű utakon.

Kinek ajánljuk?

Főleg gyermekes családoknak, hiszen a gyermekek kitűnően érezhetik magukat a Gyulai Gyermek Karneválon, míg a szülők a "felnőtt" rendezvényen találnak maguknak bőven elfoglaltságot.