Február 11-én lenne százéves Joseph Leo Mankiewicz négyszeres Oscar-díjas amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer. Mindent Éváról című filmje minden idők legtöbb Oscar-jelölését gyűjtötte be, Kleopátra című alkotását viszont a közvélekedés minden idők legköltségesebb fiaskójaként tartja számon.

1946-ban a gyengélkedő Ernst Lubitsch helyére ugrott be először rendezőként, három évvel később pedig már a rendezői és a forgatókönyvírói Oscar-díjat is átvehette az Egy levél három asszonynak című filmért. A következő évben forgatta pályafutása legnagyobb sikerét: a Mindent Éváról című lélektani drámát 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra, (ezt a rekordot csak a Titanic tudta beállítani), s Mankiewicz ismét hazavihette a legjobb rendezésért és forgatókönyvért járó arany szobrocskát. Mind a mai napig ő az egyetlen, aki két egymást követő évben győzött ebben a két kategóriában.
1953-ban parádés szereposztásban vitte filmre Shakespeare Julius Caesarját, s övé a legismertebb Kleopátra-feldolgozás is. A produkcióba 1960-ban "esett be", amikor az eredetileg kiszemelt Rouben Mamoulian bedobta a törülközőt. A film készítése folyamatos rémálom volt, sőt sokak szerint a végeredmény is az lett, ráadásul négy órán át tette próbára a nézők figyelmét. A 16 hétre tervezett forgatás - egyebek között a főszereplő Elizabeth Taylor betegsége miatt - három évig tartott, a díszleteket előbb Londonban, majd Rómában húzták fel. A költségvetés 48 millió dollárra hízott fel - ez mai értékre átszámítva 300 milliónak felel meg, így a Kleopátra ma is az egyik legköltségesebb filmalkotásnak számít. A forgatáson Taylor és Richard Burton egymásba szeretett, s a viharos románcról cikkezett a sajtó, így legalább a reklámra nem kellett költeni. A film ugyan néhány év után behozta árát, s több Oscar-díjat is kapott, de a közvélemény ma is bukásként könyveli el.
Mankiewicz A csendes amerikai című filmje Graham Greene, a Múlt nyáron, hirtelen Tennessee Williams műve alapján készült, rendezett western-komédiát (Volt egyszer egy gazember) és musicalt (Pasasok és babák), sőt a Metropolitan operában színre vitte Puccini Bohéméletét is. Oscar-díjra kilencszer jelölték, utoljára 1973-ban A mesterdetektív című krimi rendezéséért. 1993. február 5-én halt meg szívroham következtében Bedfordban.