Kedvező volt a maga nemében történelminek számító, első román-brit-magyar koprodukciós film, a Katalin Varga fogadtatása a Berlinalén - mondta csütörtökön Győri Márk, a film magyar operatőre.
Jelenet a Katalin Varga című filmből
A film iránt nagy volt a sajtóérdeklődés; több újságíró arra kérdezett rá, hogy a filmnek van-e valami mondandója a román-magyar viszonyról, amit a rendező a leghatározottabban cáfolt. A premiervetítés telt ház előtt zajlott, a szakma és a sajtó képviselői mindenekelőtt a film atmoszféráját, hangulatteremtését méltatták - emelte ki az operatőr.
A magyar operatőr elmondta: a Katalin Varga című filmet nehéz körülmények között, szűkös anyagi források mellett forgatták. "Talán ezért is mindenki magának érezte a filmet, és ezt a lelkesedést a közönség is megérezte" - vélekedett Győri Márk. A film forgalmazási jogát a Benelux-államok és Franciaország már korábban megvette, és - mint elhangzott - több más ország jelezte ez irányú szándékát, egyebek között izraeli, német és ír forgalmazók.
Győri Márk az elsőfilmes kategóriában "elérhetőnek" nevezte a Berlinale díját. Az operatőr elmondta azt is, hogy vannak további tervek az együttműködés folytatására Peter Strickland brit rendezővel.
A Der Tagesspiegel című napilap csütörtöki kulturális mellékletében a vérbosszúról és az erőszak ördögi köréről szóló archaikus balladának nevezte a filmet. Az írás szerint a rendkívül megrázó alkotás nagy visszhangot váltott ki szakmai körökben. A cikk úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon élő brit rendező első filmjében a "félelem barlangjává" változtatta a mozit, amikor a közönséget több mint 80 percen keresztül magával vitte a romániai Kárpátokba, ahol "teljes volt a sötétség még akkor is, amikor a nap sütött". A német újság részletesen beszámolt a cselekményről, egy vérbosszú történetéről, Katalin Vargáról, arról az asszonyról, aki - miután férje elüldözte - gyermekével együtt elindul, hogy megbosszulja azt a férfit, aki erőszakkal teherbe ejtette őt.
Az újság a sötétség sűrűjében utazásként jellemezte a filmet, utalva arra, hogy a látottak alapján a nézők aligha csodálkoztak volna, ha a filmben vázolt erdélyi világban valahonnan hirtelen Dracula lép elő.
A lap mindenekelőtt az erdélyi magyar főszereplő, Péter Hilda alakítását emelte ki, miközben bűncselekményt, azaz a Katalinnal szembeni erőszakot elkövető, a filmbeli Antalt megszemélyesítő Pálffy Tibort fekete szakállával és hófehér ingével "a történelem legbarátságosabb megerőszakolójaként" említette. A cikk összességében bizonytalannak tartotta a Berlinale versenyfilmjei között szereplő alkotás üzenetét, és a rendezést "túl szadistának" minősítette.
