Tutanhamon egyiptomi fáraó aprócska szobrát fedezték fel Irak északi részén.
A szobor a Kr.e. XIV. század közepéről származik. A 12 centiméteres alkotásra Bagdadtól 470 kilométerre északra, Dahuk tartományban bukkantak, egy olyan hely közelében, amelyet a lakosság ősidők óta a Fáraó Kastélyának nevez - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
"E szobor felfedezése azt jelenti, hogy a Fáraó Kastélya elnevezése nem légből kapott, hanem történelmi tényeken alapul" - mondta a lelettel kapcsolatban Hasszan Ahmed, a tartományi régészeti hivatal igazgatója.
Tutanhamon, a XVIII. dinasztia 12. fáraója, valószínűleg IV. Amenhotep (Ehnaton) és másodfelesége, Kia királyné fia. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.
Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter angol régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.
