A kommunisták már a garázsban vannak. Nem Csajkával járnak, hanem Daciával. Éppenséggel el is viccelhetnénk, hogy Marx, Lenin és Castro mondjuk ötösbe tette a kommunizmust, és hogy annyira nem működött a fék, hogy a vallásuknak 100.000.000 áldozata lett.
Ha már olyan embereket raktak a szórólapra, akik egy eszme nevében semmilyen céltól nem riadtak vissza, akkor legyen az art direkció következetes: Castro helyett odamontírozhatták volna Ceausescu portréját, ő pont annyira lelkesedett a parlamenti demokratizmusért, mint mondjuk Lenin.
Egészen halkan kérdezzük meg: Göbbels, Hitler és Franco képcsarnoka esetén is ugyanilyen lazán átment volna az ügyfélen ez az ötlettelen és primitív kreatív?
Persze, hogy nem.
Az is furcsa, hogy olyan alakokkal reklámozzák a Daciát, akik nem voltak nagy barátai a magántulajdonnak, talán még egy Daciának sem örültek volna. Teljes a zavar a fejekben.
Mit lehetne most tenni? Javasoljuk: rúgják ki mind az anyag közvetlen megrendelőjét, mind a kreatív megvalósító stáb tagjait. El is mondjuk, hogy miért.
Az alábbiakban egy könyvből idézünk, hogy azok a fiúk is megértsék milyen hülyeséget csináltak, akik megálmondták ezt a vagánynak szánt kampányt.
A kötetet nem a Gede testvérek adták ki, hanem az Európa Könyvkiadó.
A szerző: Richard Pipes, a világ talán leghíresebb Oroszország-kutatója.
1. Marx szemfényvesztésnek nevezte a liberális szabadságjogokat, a polgári jogokat, mert azok az embert az anyagi dolgok rabjává teszik.
2. Marxhoz is köthetőek terrorisztikus víziók. „..el kell pusztulnia azért, hogy helyet adjon azoknak az embereknek, akik az új világra megértek."
3. Lenin a diktatúra minden válfaját úgy határozta meg, beleértve a proletariátusét is, hogy az „korlátlan, törvény nélküli, a szó legszorosabb értelmében erőre támaszkodó hatalom.” Kész volt rá, hogy korlátlan terrort alkalmazva ellenfeleit elpusztítsa, a népesség többi részét pedig megfélemlítse. A terror attól a naptól vette kezdetét, amikor Lenin magához ragadta a hatalmat.
4. Lenin: "Elvtársak… Akasszanak fel (haladéktalanul, hogy az emberek lássák), legalább száz ismert kulákot, gazdag embert, vérszopót. Szemeljenek ki túszokat, ahogy a tegnapi táviratban áll. Úgy hajtsák ezt végre, hogy több száz versztás körzetben lássák, rettegjék…Híve, Lenin P.S. Találjon néhány igazán kemény embert.
5. Kronstadti felkeléskor Lenin habozás nélkül vetett be mérges gázokat.
6. Lenin titkos táviratban ezt írta a lengyel fronton tartózkodó Sztálinnak: „Személyes véleményem az, hogy szovjetizálni kell Magyarországot, s talán Csehországot és Romániát is".
7. Lenin volt az, aki tömegterrort vezetett be, és "racionalizálta" a koncentrációs táborokat. A diktatúra benne rejlett a Lenin által teremtett rendszerben.
8. Mikor Molotovot öreg korában megkérdezék, hogy ki volt a keményebb, Lenin, vagy Sztálin, akkor ő azonnal rávágta, hogy Lenin. Nem igaz tehát az, hogy "Lenin jó volt, csak Sztálin rontotta el a rendszert".
9. Lenin 1922 júliusában utasította Sztálint, hogy tegye el láb alól az ún. szocioforradalmárokat. "Mindannyiukkal el Oroszországból…Jó éjt uraim!"
10. És ez már nem Leninhez, hanem Sztálinnhoz kötődik, de a rendszer ugyanaz: a terror tetőpontján, 1937-ben és 1938-ban másfélmilló embert állítottak bíróság elé. A gyorsított eljárások során - melyek nem voltak hosszabbak másfél percnél-, és ahol nem volt helye a fellebezésnek, a vádlottakat jórészt halálra ítélték. Meghatározták a kvótákat, hogy egy-egy időszakban hány embert kell letartóztatni, és azok közül hányat kell agyonlőni. 1932 éa 1939 között Szovjetunió népessége 10.000.000 fővel fogyatkozott.
11. Sztálin közismert antiszemita volt. Igéretet tett Ribbentroppnak, hogy amint megfelelő nem zsidó helyettesítőket talál, valamennyi zsidót elmozdítja a vezető tisztségekből. Halála előtt nem sokkal azt tervezte, hogy a teljes zsidó népességet Szibériába deportálja.
12. Castro a másként gondolkodókat elhallgattatta. A középosztály nagy részének engedélyezte, hogy emigráljon, majd szovjet mintára forradalmi törvényszékeket és munkatáborokat hoztak létre.
13. Pipes utal Stéphane Courtois A kommunizmus fekete könyve című munkájára, melyben a történész kifejti: a kommunizmus áldozatainak száma világméretekben 85 és 100 millió között lehet, ami 50 százalékkal haladja meg a két világháborúban elpusztultak számát.
