Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Lánydzsungel

Lánydzsungel

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 02. 23.
Izgalmas kalandokkal folytatódik a népszerű sorozat
2023-02-07 13:59:03

Éveken át követhettük nyomon a Classicus Quartet kromatikus skálán átívelő expedícióját. A fantasztikus

Ketrecharcra hív a Láthatáron Csoport
2023-02-06 23:27:52

A részvételi színházzal foglalkozó alkotói társulat most egy filmmel  segíti az iskolai agresszió

A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története
2023-02-04 15:31:17

A magyar tisztek személyi okmánygyűjtőiből megdöbbentő sorstörténetek rajzolódnak ki. Ungváry Krisztiánnal

Hová menjünk színházba?
2023-02-03 16:14:19

Oláh Zsolt színházi elemző a Staatsoper, a Pintér Béla Társulat és az Új Színház előadásáról mesélt

további bejegyzések a szerzőtől »

Kedves Néző, szoktad-e nézegetni gyerekkori fényképeid? Felismered magad és családtagjaid? Eszedbe jutnak helyszínek, történetek, valós és valótlan alakok, színek, hangok és hangulatok? Emlékeidről le tudod-e választani a rárakódó tapasztalatokat? Bozsik Yvette szimultán montázsban fedi fel emlékezetet, mint színpadot.

Lehet elégedetlenkedni a fentiek közhelyességével, az ebből adódó koncepció ebből adódó koncepciótlanságával: az emlékezés dramaturgiájának szabadságát éppen az emlékezés folyamatának szubjektivitása adja. 


Lehet elégedetlenkedni a ténnyel, hogy Bozsik rendezésében minden az irónia áttetszően kommersz bűvkörébe kerül. A magányos Lány Hasznos Dóra alakításában, Bozsik szemüveges, csúnyácska „alteregójának” bábuszerű merevségével, mintha Alice lenne egy hetvenes évekbeli Csodaországban, ahol mindenféle „furcsaságok” történnek. 

Például a nagypapa hazamegy és bekapcsolja a rádiót, például vendégek érkeznek, például az iskolában kicsúfolják vagy agyontornáztatják az embert, például szerelmesek leszünk, például reménytelin és reménytelenül, pédául vágyakozva vagy idegenledve figyeljük a lerészegedő, zenélő fiatalokat egy bárban vagy bulin, például születésnapunk, díjkiosztónk van, például moziba vagy strandolni megyünk. Vagy csak egyedül játszunk a hinta helyett fellógatott edénnyel a kertben, például. 

Lehet azt is kritizálni, hogy a táncosok csak könnyed díszítményként, „vattaként” édesítik a produkciót, és hogy kizárólag a kiváló szereposztás, színészi teljesítmény miatt marad élvezetes az előadás. Szabó Győző pocakos, Máté Pétert magányában éneklő, focilabdával a kézben tévéző pajeszos Apa-figurája, Szacsvay vasutas, legószerű Nagypapája, Tallós Anna folyton cigarettázó, Monroe és Anita Ekberg közt ingázó Anya-alakja, vagy akár Rajkai Zoltán hetyke bajuszú, a szó kétértelműségét kihasználó Keresztapja miatt. 

Viszont ahhoz, hogy ezek a retro színesbe öltöztetett figurák a legegyszerűbb hétköznapi helyzetekből a meghökkentő vagy az ábrándos atmoszférát hozzanak ki, kellenek Bozsik ötletei. Az Apa tejfölöspohár-gyűjteményétől kezdve egészen addig a jelenetig, amikor egy kamaszodó fiatal szexuális ösztönvilága manifesztálódik a színpadon, pszeudo-peepshow-kellékekké változtatva a kert liánjait. 

Lehet elégedetlenkedni, hogy a sokszínű műfaji utalás is csak a jól kitalált színpadkép jól kitalált látványa. Ám emlékeink szinesztéziája valójában tartalmi kérdés is. Van, aki gyerekkorából burleszk filmjeleneteket, van, aki fekete-fehér fotókat, van, aki iskoláskönyvekben látott Rousseau festményeket hoz magával. Bozsik a fényhatások, a projekció és egy szélre helyezett képzeletbeli rádió-TV-állomás segítségével idézi meg ezeket, miközben egy-egy „real-time” fikciót is becsempész a hátsó színtér lakószobájába: gonosz „Freddy”-rokont, beszélő műbabával a kézben, ahogy azt a horrorofilmekből ismerjük, vagy Pókember/Tarzan hősszerelmest. 

El lehet marasztalni a látszólag funkciótlan személyességet, a személyességtől való megérintettséget, amely leginkább önmagától hatódik meg az előadás legvégén elhalványuló, harminc évvel ezelőtt készült fotó láttán, ami egy véletlennek köszönhetően került a koreográfus rendezőhöz az előadás ihletőjeként. De igazából Bozsik montázsai még mindig ügyesebben balanszíroznak a tudatos és tudattalan határán, mint a világhírű Hermanis-féle Csend hangjai című előadás, amely leginkább egy nagyon szépen végigvitt szimbólumrendszerrel és zenei anyaggal dolgozó nosztalgia volt. 

Bozsik csakugyan nem használ összetett szimbólumrendszert, a metaforák nagy része átlátható, könnyeden asszociatív, mint maga a zöldellő kert, a Brook-ot idéző hinta, vagy a jégbe hűtött, raktározott emlékek tára, a hűtőszekrény (kettő is van a színpadon). 

Tehát sokmindent kifogásolhatunk, -nánk, számon kérve az eredetiséget, a saját, újítóan unikális ötleteket: de hát Bozsik látásmódja, az őt foglalkoztató témák, az a jó érzék, amellyel színészeit, ötleteit és nem utolsó sorban a zenét válogatja, egyedi. A színház mint az „itt és most” művészete, főleg a koreográfiával is dolgozó színház pedig valljuk be, esztétikai kérdés, élmény is, akárcsak a múlt felidézése. Ennyi tudható meg a Lánytól, aki azóta már nemcsak Lány, az élet dzsungelében.

Lány, kertben - A Katona József Színház és a Bozsik Yvette Társulat közös produkciója
Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette
SZ: Hasznos Dóra, Szabó Győző, Tallós Andrea, Keresztes Tamás, Vati Tamás, Rajkai Zoltán, Mészáros Béla, Szacsvay László, Czakó Klára, Krausz Aliz, Fülöp Tímea, Vivien Ingrams, Gombai Szabolcs, Vislóczky Szabolcs
Bemutató: Katona Kamra 2009 február 16, 19:00; másfél óra
További időpontok: március 1., 11., 27., 19:00 és 29., 15:00

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Tánc

Ajánlott bejegyzések:

  • Petőfi eposzparódiájával ünnepel a Forte Petőfi eposzparódiájával ünnepel a Forte
  • Rejtélyek­, el­hall­ga­tá­sok­, bi­zony­ta­lan­sá­gi tényezők­ Rejtélyek­, el­hall­ga­tá­sok­, bi­zony­ta­lan­sá­gi tényezők­
  • Újra megelevenedik a szerelmesek tragikus története Újra megelevenedik a szerelmesek tragikus története
  • Megidézik az országépítőt Megidézik az országépítőt
  • Hatalmas siker a kötelező olvasmány színpadi változata Hatalmas siker a kötelező olvasmány színpadi változata

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr217843718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard