Ókori kvarcitszobrot találtak a homok alatt a gízai fennsíkon. Az alkotásra a legkisebb gízai piramis mellett bukkantak. Utóbbi a IV. dinasztia uralkodójának, Mükerinosz (Menkauré) fáraónak szolgált végső nyughelyül, aki Kr. e. 2532 és 2503 között irányította a Nílus-menti birodalmat.

A mintegy másfél méter magas szobor ülő alakot ábrázol. A férfi vállig érő parókát visel, és egy egyszerű székben ül. Ökölbe szorított jobb kezében, amely a térdén pihen, valamilyen tárgyat tart, bal keze a combján nyugszik. A szobor vállán, mellén több repedés van, az évezredek elkoptatták a férfi arcvonásait, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a feje mindössze 40 centiméter mélységben volt a talajszint alatt.

A szobron nincs felirat, ezért nehéz azonosítani, kit is ábrázol. Az alkotás stílusa azonban valószínűsíti, hogy az Óbirodalom korai szakaszában, Mükerinosz idejében készülhetett.

Gízai piramisok alatt három piramist értenek, amelyek az óbirodalmi Kheopsznak, fiának, Khephrénnek, valamint unokájának, Mükerinosznak szolgált végső nyughelyül. A teljes komplexum a három nagy piramison kívül azonban magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.