Németország egymillió eurót adományoz az egykori auschwitzi náci koncentrációs tábor helyén működő múzeum legsürgősebb helyreállítási munkálataihoz - közölte pénteken a német külügyminiszter.

Frank-Walter Steinmeier elmondta: a döntéssel arra a felhívásra reagálnak, amelyet Donald Tusk lengyel kormányfő intézett az Európai Unió 27 tagállamához, arra kérve őket: járuljanak hozzá anyagilag a nácik által létrehozott haláltábor emlékhelyként való megőrzéséhez.
Varsó egy 120 millió eurós alapítványt szeretne létrehozni, amelynek révén minden évben 6-7 millió eurót fordíthatna a mintegy 200 hektáros tábormúzeum megőrzésére.

Steinmeier pénteken azt mondta, hogy Németország a következő költségvetési évben nagyobb összeggel is beszáll, s a német cégeket és magánalapítványokat is adakozásra fogja bíztatni.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterek az EU brüsszeli tanácskozása után tartott hétfői sajtóértekezletén elmondta, hogy a lengyel kormányfő az ügyben levelet írt az európai állam- és kormányfőknek, valamint néhány további országnak. Sikorski egyebek közt azzal indokolta a lépést, hogy "egyes országok vezetői, sőt bizonyos egyházi személyiségek is kétségbe vonják a holokausztot", s hogy "immár eltűnőben van az a generáció, amely még emlékezhet ezekre a tragikus eseményekre".

Pénteken az osztrák kancellár hivatala is megerősítette, hogy megkapta Tusk üzenetét. Mint elmondták, az esetleges osztrák hozzájárulásról még konzultálniuk kell a koalíciós partnereknek és a külügyminisztériumnak. A Dziennik című lengyel napilap pénteken azt írta, hogy Németország mellett Csehország is segítséget ígért az ügyben.

Az auschwitzi koncentrációs táborból kialakított múzeum vezetése már többször jelezte, hogy pénzügyi gondok nehezítik az emlékhely megőrzését.
A náci Németország 1940 és 1945 eleje között mintegy 1,1 millió embert (köztük egymillió zsidót) gyilkoltatott meg a lengyelországi Oswiecim (német nevén Auschwitz) mellett működtetett az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban, amely azóta a zsidók II. világháborús kiirtásának szimbólumává vált.
A "halálgyár" minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, akiket a 1944 tavaszán, alig hat hét alatt lezajlott magyarországi holokauszt keretében hurcoltak el.