Átadták az idei Scheiber Sándor-díjakat kedden Budapesten; az oktatási és kulturális miniszter által adományozott elismerésben részesült Krízáné Nagy Ilona folklórkutató, Michael Kalman Silber történészprofesszor és Toronyi Zsuzsanna történész.
Voigt Vilmos professzor, a díj kuratóriumának tagja Krízáné Nagy Ilonáról elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem docensének kutatási területe a magyar népköltészet, ezen belül az eredetmondák és az apokrif – a Bibliába be nem került – iratok szöveghagyományozásával kapcsolatos európai folklór. Erről több hazai és külföldi publikációja jelent meg 1970 óta.
E témák iránti érdeklődését Scheiber Sándor huzamos időn át személyesen irányította, akivel igen jó kapcsolatban volt. Nagy Ilona sikeres munkássága itthon és nemzetközi szinten is közismert és elismert.
Laudációjában Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj kuratóriumának elnöke arról szólt, hogy Michael Kalman Silber professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem magyar zsidó történeti kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgatója, történetírói munkásságában a judaisztikai források szociológiai elemzését állította középpontba, de alaposan ismeri a magyar történeti irodalmat és a levéltári forrásanyagot is.
Magyar nyelvű munkái közül kiemelkedik A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban és a Megtűrt idegenekből honpolgár katonák: A zsidók katonai szolgálata II. József korában című könyv.
Komoróczy Géza professzor, kuratóriumi tag Toronyi Zsuzsannáról elmondta: a fiatal történész-, muzeológus-, művészettörténész-nemzedékbe tartozik, de már eddigi munkássága is jelentősen befolyásolta a magyarországi zsidó kultúrát, a zsidóság önképét, történeti tudatát. 1994 óta dolgozik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban, legújabban mint vezető, az önálló Magyar Zsidó Levéltárban. Neki köszönhető a második világháború után fennmaradt levéltári anyag rendezése.
Schweitzer József az eseményen megemlékezett Scheiber Sándorról is, aki – mint elmondta – fiatal dunaföldvári rabbiként nyáron is tanította a zsidó vallás és kultúra iránt érdeklődőket. Megemlítette, hogy a későbbi professzor csodás módon menekült meg a holokausztból, mert éppen egy sírkőavatásra utazott a fővárosba, amikor Dunaföldváron megkezdődött a deportálás. Édesanyját viszont a budapesti Vadász utcai védett ház pincéjében megölték.
A nyugalmazott főrabbi szerint Scheiber Sándor személyében nemcsak a tudóst ismerte meg, hanem a páratlan embert is, aki az ő és társai rabbivá avatási ünnepén azt mondta: „legyetek magyar rabbik!” Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, aki Hiller István miniszter nevében adta át az elismeréseket, a magyar zsidó kultúra kiemelkedő ünnepének nevezte a Scheiber Sándor-díj átadását.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950-től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett genizákkal foglalkozott és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
