Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Külföldön méltatják a világhírű magyar építészt

Külföldön méltatják a világhírű magyar építészt

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 03.
Budapesten ad koncertet a világhírű magyar virtuóz
2022-07-04 15:56:18

Július 9-én, szombaton az Opus Jazz Clubban lép fel a Várallyay Petra Trió. A Várallyay Petra Trió zenei

Világszínvonal mikrokörnyezetben
2022-07-03 11:44:23

A Salföldi Dalföld hetedszerre is megmutatta a magas kultúrára fogékony Balaton-környéki közönségnek, hogy

Színpadra lépnek a győztes fiatalok
2022-06-23 11:11:02

Június 26-án 17:00 órától ifjú muzsikusok ingyenes hangversenyére kerül sor a Pesti Vigadóban a Szent

A fesztivál, ahol megkérték a kezemet
2022-06-22 11:21:30

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar

további bejegyzések a szerzőtől »

„Egy magyar építész Rómában: Vágó József 1920-1926” címmel rendez kiállítást és tudományos ülést olasz építészettörténészek részvételével a Római Magyar Akadémia pénteken.

A Nagyváradon született Vágó József (1877-1947) Magyarország egyik legjelentősebb építésze, aki nem egy épületben, hanem városegyüttesekben gondolkodott, 1920 és 1926 között Olaszországban élt, s az ottani munkásságát próbálja föltárni ez a tudományos tanácskozás – mondta Ordasi Zsuzsa művészettörténész, a veszprémi Pannon Egyetem docense, a rendezvény egyik szervezője.

A pénteki ülésen három olasz építészettörténész mellett Ordasi Zsuzsa ad elő. Maria Luisa Neri professzor az Ascoli Piceno építészeti egyeteméről arról fog értekezni, hogy milyen építészeti környezet fogadta 1920-ban Vágó Józsefet, amikor megérkezett Rómába. Tudnivaló, hogy az 1920-as években indult a modernizáció az olasz építészetben - jegyezte meg a magyar művészettörténész.

Maria Grazia Turco, a római La Sapienza egyetem professzora előadásában Vágó József (Giuseppe Vago) és fia, Pierre Rómához fűződő viszonyát elemzi. Pierre, mint egy neves francia építészeti folyóirat főszerkesztője tartotta a kapcsolatot az olasz építészekkel.

Gerardo Doti professzor, ugyancsak az Ascoli Piceno egyeteméről a Gianicolón (római Rózsadomb) épült olasz villák a bécsi szecesszió stílusjegyeivel címmel tart előadást.

Ordasi Zsuzsa előadásában azt fogja vizsgálni, mit csinált hat évig Rómában Vágó József, aki 43 évesen, sikeres építészként érkezett az olasz fővárosba. Építészirodákhoz nem kívánt csatlakozni, önállóan pedig nehezen jutott megrendeléshez. Annyit lehet pontosan tudni, hogy Rómában a Spanyol lépcső tetején, a Pincio dombon, a Szentháromság templom közelében áll és ma is működik a Hotel de la Ville nevű szálloda, amelyet egy palotából alakított át Vágó József.
Stíluskritikai alapon beazonosítható, hogy részt vett egy nagy római bérházegyüttes tervezésében Alberto Calza Bini építésszel. A zárókövek, a nyílások és a zárt erkélyek, mint motívumok az ő munkáit jellemzik – magyarázta Ordasi Zsuzsa.

Olaszországból pályázott a Népszövetség (az ENSZ elődje) genfi palotája megtervezésére. A zsűri négy első díjat adott ki: két olasz (az egyik Giuseppe Vago) és két francia építész nyert. Le Corbusier egyetlen svájci indulóként nem kapott semmit, felháborodott, pereskedett, majd a zsűri úgy döntött, hogy a négy nyertes pályaműből csinálja ő meg az ötödiket, s ő építette meg a palotát.

Ahogy a művészettörténész elmondta, Vágó József magyarul gondolkodott, a magyar népi motívumokat stilizálva használta modern épületein. Két építész, Lechner Ödön és a bécsi Otto Wagner, mindketten a szecesszió mesterei, voltak a példaképei. A mai Gutenberg téren álló Gutenberg házat ő tervezte, és testvérével együtt, aki szintén építész volt, a legfelső emeleten élt és dolgozott.

Vágó József tervezte többek között az Árkád bazárt, a Grünwald villát az Ostrom utcában, a Schiffer villát a Munkácsy Mihály utcában. Rippl-Rónai József 1915-ben és 1916-ban pasztell portrét készített a testvérpárról, Vágó Józsefről és Lászlóról. A képeket a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Vágó Józsefről monográfiát írt Anne Lambrichs francia kutató, a kötet magyarul is megjelent – tette hozzá Ordasi Zsuzsa.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Álomépületek a vulkán tövében Álomépületek a vulkán tövében
  • Egy belsőépítész titokzatos világa Egy belsőépítész titokzatos világa
  • Mi a magyar snassz? És mi az a neociki? Mi a magyar snassz? És mi az a neociki?
  • Világsztárok kincsei Világsztárok kincsei
  • Családregények Szentendrétől Párizsig Családregények Szentendrétől Párizsig

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr437844794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard