Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
5500 éve háziasították a lovakat

5500 éve háziasították a lovakat

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 05.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötezer ötszáz évvel ezelőtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.

A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és a hadviselésre. Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának időpontját. 

A régészek meggyőződése szerint azonban most sikerült választ kapniuk a kérdésre, miután megtalálták a világ legősibb lótenyésztő farmját - a telepet az úgynevezett botaji kultúra népe üzemeltette a mai Kazahsztán területén a Kr. e. IV. évezredben. 

Lócsontok, fogak, valamint a kancatej tárolására szolgáló cserépedények maradványai azt sugallják, hogy az Uraltól keletre szelektíven tenyésztették, s munkára fogták a lovakat, mégpedig 2000 évvel korábban, mint tették ezt az európaiak. 

Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója szerint ezek a leletek, amelyekről a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, megváltoztatták a tudósoknak a korai társadalmak fejlődésével kapcsolatban vallott nézeteit. 

"Amennyiben egy közösség lovakra tesz szert, megnövekednek szállítási kapacitásai és kereskedelmi lehetőségei, ahogy jobbak lesznek győzelmi kilátásai is egy hadviselés esetén. Amennyiben a lovak domesztikálása ilyen korán történik, gondolnunk kell arra is, hogy a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi változások is előbb következtek be" - magyarázta Alan Outram, aki szerint lehetnek még korábbi lótenyésztő telepek, amelyeket eddig még nem tártak fel. 

A kutatók némelyike ugyan korábban is feltételezte, hogy a botaji népesség volt az első lótenyésztő közösség, ám más tudósok szerint pusztán lovakra vadásztak. Alan Outram és kollégái három döntő bizonyítékra leltek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a botaji kultúra népe domesztikálta elsőként a lovat.
Leleteik alapján bizonyos, hogy a botaji lovak lábszárcsontja azonos a későbbi bronzkori lovak lábszárcsontjával, viszont nagymértékben különbözik a vadlovakétól. Ez valószínűsíti a háziasítást. 

A brit kutatók a lovak fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek a zabla és kantár használatára utalnak. Végül a cseréptöredékek vizsgálata olyan szerves anyagok maradványait mutatta ki, amelyek azt bizonyítják, hogy ezekben az edényekben kancatejet tároltak. Az erjesztett kancatej, a kumisz egyébként még napjainkban is igen népszerű Kazahsztánban.



tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
  • Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep! Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!
  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr617845148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard