Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Indiánok a szocializmusban

Indiánok a szocializmusban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 11.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Az apacsok népe egy indián törzs, sok könyven lehet olvasni róluk. De mit tudunk a magyar indián törzsekről? Mondjuk a kaposvári apacsokról? Legalább ennyire keveset tudunk az 1960-as évek elejéről. Enélkül pedig legalább ennyire keveset arról a máról, amiben élünk. Múltfeldolgozás húsz évvel a Fal leomlása után.

A magyar színpadokon még mindig kényes témának számít a közelmúlt. Török Ferenc filmrendező az Apacsok című színházi munkájában újra a rendszerváltás előtti időkkel foglalkozik. Történetesen azzal, hogy hogyan lett, lehetett valakiből besúgó. Hosszú négyszemközti beszélgetéseknek lehet tanúja a néző. Olyan kihallgatásoknak, házkutatásoknak, ügynöki találkozóknak, amelyeknek valószínű, sosem lehetett tanúja senki. Amelyeket a szereplők titkoltak, még a családtagok előtt is, és amelyek ha ki-kitudódtak, továbbra is hallgatás övezte őket. Övezi. Egészen a mai napig. 

A Radnóti Színház dramaturgja Kovács Krisztina Bereményi Géza segítségével valós dokumentumokat, a Cseh Tamás által a mai napig művelt indián-mozgalom egyik csoportja elleni pert használta a történet alapanyagául. De nemcsak a mozgalomhoz csatlakozó emberek gondolkodásmódjáról, a rezsim és az ellenállás ma kissé furcsának, sajátosnak vélhető formájáról, lehetőségeiről szól a részben rekonstruált történet, nemcsak az ötvenhat utáni légkört, hétköznapjait dokumentálja. 

1961-től több érintett generáció múlthoz való viszonyára is rávilágít: hogy hogyan nyomoz a filmrendező unoka nagyapja „indián” múltja után, hogyan szembesíti egy általa nem ismert verzióval az egykori besúgó nagypapa által tönkretett család utóda, hogyan reagál erre a később kivándorló besúgó elhagyott felesége és annak mit sem sejtő fia. 


A történet dramaturgiailag némely ponton kicsit sántít, például nincs elvarrva az egyik legfontosabb szál, a „belügyis” története, aki saját ellenforradalmár múltját akarja bármi áron titokban tartani. A történet végi „happy end” az igazságot számon kérő unokával, az indián „törzs” és az ávó fekete-fehér tipizálása és az ebből adódó irónia, „az áldozat szemszög” és az ezzel járó nosztalgia, valamint az ügynökfilm-paródiára emlékeztető zene már-már túl egyszerű vonalvezetésűnek tűnik, mintha könnyen engedné bólogatni a nézőt, és eltartani magától az egészet. 

Ennél azonban mégis összetettebb a múltfeldolgozás, mert egy folyamatról van szó. A Radnóti Színház és a rendező pedig vállalja a folyamat elindítását, miközben nagyon befogadható formában tálalja ezt az érzékeny problémahalmazt – hogy az jó értelemben akadjon meg a néző torkán. 

Fotó: Valentin Szilvia
Kattintson a képre, nézegesse az Apacsokat!

A három vetítővászonra projektált színterek stilizált, humoros comicsossága, a korabeli (60-as, 80-as évek) használati eszközök, fotók, a diavetítés indiános meséje és a köztük zajló történet között egyre erőteljesebbé válik a kontraszt, ahogy tereket és időket váltunk. Például amikor az ügynökre váró besúgó véletlen találkozik egy „törzsbeli” barátjával – megfordul az ember fejében: talán a másik is besúgó? Aztán „bevágnak” elénk egy pár órával korábbi jelenetet, és teljesebb lesz a kép. Mint egy kutatómunka során, módszeresen beleásódunk a történetbe. Egyre több összefüggésre derül fény, melyek egyre több kérdést vetnek fel: egyre tovább, mélyebbre viszik a nézőt. 


Ezért nem érezhető mégsem bájos nosztalgiának „Fekete Hold” és a „törzsfőnök” békepipa melletti „testvéries” beszélgetése például arról, hogy érdemes-e, lehet-e ilyen helyzetben, korban gyereket vállalni. Nem válik bárgyú dajkamesévé a nagyapa kivándorlásának „hazug” mítosza. Nem tűnnek klisészerűnek a nagymama önfelmentő mondatai, miszerint „mi akkor is rendesen éltünk”, „olyan idők voltak”, „majd akkor szedd elő, ha én már nem leszek”. Időket, érvrendszereket váltunk: nincs vádaskodás, nincs lejáratás, nincs szenzáció. Józan érdeklődés van. 

A Gauder Áron felrajzolta kihallgató cella falain mászkáló tuslegyei ellenére egyre inkább húsvér embereket látunk, a mi múltunkból, jelenünkből. Nem papírízű, leporolt aktákat, hanem élő, aktuális problémákat. Talán még érdemes elhozni az előadásra az unokákat, talán még nem késő megkérdezni otthon a nagymamákat.

Bereményi Géza, Kovács Krisztina: Apacsok
R: Török Ferenc
SZ: Csányi Sándor, Szervét Tibor, Csomós Mari, Schneider Zoltán, Kocsó Gábor, Wéber Kata, Marjai Virág, Karalyos Gábor, Adorjáni Bálint, Klem Viktor e.h.
Bemutató: 2009. március 8., 19:00, másfél óra szünet nélkül
További időpontok: 2009 március 12., 20., 26., április 2., 11., 22., 23., 19:00

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr147845490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard