Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
410 éve született Anthonis van Dyck

410 éve született Anthonis van Dyck

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 20.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Négyszáztíz éve, 1599. március 22-én született Anthonis van Dyck flamand festő, a XVI. századi portréfestészet megújítója, I. Károly angol király udvarának művésze.

Önarckép
Jómódú család gyermekeként Antwerpenben látta meg a napvilágot. Eredeti neve Antoon van Dijck volt. Kivételes tehetségét korán felfedezték, ennek köszönhetően tízéves korától festészetet tanult, mestere Hendrick van Balen volt. Öt év múlva már rutinos művésznek számított, erről árulkodik 1613-14-re datált önarcképe is. 1615 körül önálló műhelyt hozott létre ifj. Jan Brueghellel, 1618-ban pedig felvették szabad mesternek az antwerpeni Szent Lukács Festőcéhbe. Pár év elteltével a város - sőt egész Európa - fő segéde lett, többek között Peter Paul Rubens műhelyében.

1620-ban utazott először Angliába, ahol I. Jánosnak dolgozott 100 font fizetség fejében. Pár hónap múlva visszatért Flandriába, majd 1621-ben Olaszországba ment, hogy az olasz festők technikáját tanulmányozza. Noha Rubenset tekintette igazi mesterének, nagy hatással volt rá Giorgione és Tiziano is. Ekkor kezdett el portréfestészettel foglalkozni. Veronese, Tiziano és Rubens hagyományait folytatva kifejlesztette a teljes alakos portréstílust, amellyel osztatlan sikert ért el az arisztokrácia körében. 1627-től ismét szülővárosában dolgozott, felhasználva pszichológiai megfigyeléseit is, előnyös portrékat festett flamand támogatói számára.

1632-ben I. Károly meghívta udvari festőjének. Előzőleg van Dyck segített a szenvedélyes művészetpártoló angol királynak festményeket felkutatni, hogy mesés gyűjteményét gazdagítani tudja. Stílusát eleganciát és könnyedséget sugárzóvá továbbfejlesztve összesen mintegy negyven portrét festett a királynak, harmincat a királynőnek (aki másnak nem is ült modellt ebben az időszakban), és kilencet Strafford hercegének. Az angliai főurakat is szép számban megörökítette.

Második hazája Anglia lett, Londonban nagy műtermet vezetett. Dicsőségvágya és költséges életmódja ösztönzésére azonban később szinte minden megrendelést elvállalt, futószalagon gyártotta a portrékat. Hogy a határidőket tartani tudja, segédekkel festtette meg a ruhákat, ő csak a fejet készítette, végül már csak az utolsó simításokat végezte a képeken.

1638-ban elvette Lord Ruthven lányát, Maryt, aki egy ideig a királynői poszt várományosa is volt. A következő években többször járt Flandriában és Franciaországban. 1641-ben párizsi útja során súlyosan megbetegedett és nem sokkal hazatérte után blackfriarsi házában elhunyt. Miután kedvesétől is született egy gyermeke, két kislány maradt utána árván, a feleségével közös kicsi mindössze tíz napos volt.

Noha igazi területe az arcképfestés volt, Van Dyck művészetének egy részét bibliai és mitologikus kompozíciók jellemzik (A keresztvitel, Részeg Silenus). Fennmaradt történelmi festményeinek egy listája is, sajnos az abban felsorolt művek elpusztultak. Az általa kialakított gynevezett társasági arckép nemcsak kortársaira volt nagy hatással, hanem szinte napjainkig tovább él. Néhány képét Budapesten a Szépművészeti Múzeum őrzi.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képzőművészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr537846688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard