A szöuli Nemzeti Palota Múzeumban a héten mutatták be a nagyközönségnek a koreai Csoszon dinasztiához (1392-1910) tartozó Kodzsong császár (1852-1919) teknősbéka-figurával díszített pecsétjét, amely egy évszázada, Korea japán megszállása idején tűnt el az országból.
A pecsét hazakerülése ráirányította a figyelmet a Koreából eltűnt, több mint 76 ezer műkincsre - írta a Csoszun Sinbo nevű dél-koreai lap internetes portálja, a chosun.com.A dél-koreai hatóságok egy - az Egyesült Államokban élő - koreai gyűjtőtől vásárolták meg a pecsétet, amellyel az uralkodó az orosz cárnak és az olasz királynak írott személyes leveleit hitelesítette. A Csoszun dinasztia több mint félezer évig tartó regnálása idején sok hasonló pecsét készült, de ez az egyedüli, amelyről tudják, hogy tulajdonosa valóban használta is.
A megkerült császári pecsét ráirányította a figyelmet a Koreából kivitt - szabályozatlan körülmények között elajándékozott vagy eladott, elrabolt, illetve kicsempészett - műkincsek sorsára az ázsiai országban. A szöuli kulturális örökségvédelmi hivatal adatai szerint 2008 végén nem kevesebb mint 76,134 ilyen tárgyról tudtak. Különösen az olyan zavaros időkben jutottak erre a sorsra a koreai értékek, mint a 16. század végén lezajlott japán betörések, majd a francia flotta expedíciója Kanghwa szigete ellen, a japán gyarmati uralom és végül az 1950-53 évi koreai háború.
A szöuli kimutatás szerint Japán rendelkezik a legnagyobb mennyiségű "lopott" koreai kulturális tulajdonnal, köztük vannak a Koryo korszakban (918-1392) keletkezett buddhista festmények, illetve a Csoszun dinasztiából való fehér porcelántárgyak. Franciaországban lelhető fel a Csoszun dinasztia egyik irattára, amelyet a francia tengeri expedíció idején "raboltak el", valamint egy zen buddhista gyűjtemény, amely 1377-ben keletkezett, s egy hasonlóan régi buddhista beszámoló az "India öt buddhista királyságába tett zarándokútról".
Szöul a kulturális tulajdon védelméről az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete égisze alatt 1970-ben megkötött egyezmény alapján sürgette az eltulajdonított műtárgyak visszaszolgáltatását, de mivel a megállapodás csak az 1970 után külföldre csempészett műkincsekre vonatkozik és nincs kötelező hatálya, a kérés jobbára süket fülekre talált - olvasható a szöuli portálon. Korea eddig tíz országból 7466 ellopott műtárgyat kapott vissza. Ebből 1321-et Japán küldött, de jelezte: semmit sem tehet a magángyűjtőknél lévő tárgyak tekintetében, ha az utóbbiak nem mondanak le róluk önként.
A külföldre hurcolt műkincsek visszaszerzését számos országban tekintik nagy fontosságú nemzeti ügynek. Legutóbb két feltűnő eset hívta fel a figyelmet erre a kérdésre. Kína és Franciaország között alakult ki polémia, amikor Yves Saint Laurent örökségének árverésekor egy Kínából kicsempészett, a Csing-dinasztia idejében készült bronztárgyat árvereztek el Párizsban, India pedig Mahatma Gandhinak, az ország függetlenségét kivívó történelmi személyiség személyes tárgyainak az Egyesült Államokban megszervezett árverése ellen tiltakozott. De számos más ország is nagy akadályokba ütközik a külföldre jutott műkincseinek visszaszerzéséért folytatott harcában - olvasható a szöuli honlapon.
