Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Meleg volt az Ezeregyéjszaka kalifája

Meleg volt az Ezeregyéjszaka kalifája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 22.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

 A leghíresebb bagdadi kalifa, az Ezeregyéjszaka legendák övezte uralkodója, Hárun ar-Rasid ezerkétszáz éve, 809. március 24-én halt meg. Valószínűleg 766 februárjában született a harmadik Abbászida kalifa, al-Mahdi második fiaként.

Hárun 16 évesen győzelmes hadjáratot vezetett Bizánc ellen (igaz a döntéseket tapasztalt tábornokok hozták helyette), ezért apjától megkapta az "ar-Rasid - a jó úton járó" melléknevet. Apja halála után bátyja került a trónra, aki bebörtönöztette, de testvére rövid uralkodás után meghalt (a pletyka szerint Hárun anyja gyilkoltatta meg). 

Hárun ar-Rasid 786 szeptemberében foglalta el a Marokkótól Indiáig terjedő hatalmas birodalom trónját. Uralma az utókor emlékezetében aranykorként maradt meg: bár a lázadások listája több oldalt tölt meg a történelemkönyvekben, az emberek többsége békében és biztonságban élt. 

A kalifa éves bevételei megközelítették a 380 millió aranyfrankot (a 15. századi Európa leggazdagabb uralkodója, XI. Lajos 1,8 millió aranyfrankkal rendelkezett), az alig negyedszázada alapított főváros, Bagdad fénye elhomályosította Rómát és Bizáncot. A város harmadát a kalifa palotái foglalták el, ahol addig soha nem látott pompa és fényűzés uralkodott; Hárun gazdagságának leírása a még oly gazdag arab nyelven alkotó költők számára is lehetetlen feladatnak bizonyult. 

Bagdad a szellemi kincseknek is gyűjtőhelye volt: virágzott az irodalom, a művészet és a tudomány, főként a csillagászat, az orvoslás, a matematika, indiai, perzsa és görög műveket fordítottak le, amelyek nagy része csak így maradt ránk. Maga a kalifa is kifinomult zeneértő és irodalombarát volt, aki bőkezű ajándékokkal jutalmazta a neki kedves muzsikusokat és költőket. 

Természetének azonban volt egy nyersebb oldala is: ha kedve úgy hozta, kutyaviadalt nézett, és habozás nélkül végeztette ki a bűnösöket, vagy akiket annak talált. (A mesékben éjjeli kalandozásain állandó társa Maszrúr, a hóhér is.) 803-ban váratlanul lemészároltatta az addig kegyeit élvező és a birodalom ügyeiben igen nagy befolyással rendelkező Barmakida családot, a hóhér bárdja még "tejtestvérére", Dzsáfárra is lesújtott. 

A legendák szerint homoszexuális viszonyuk megromlása állt a háttérben, avagy az, hogy Dzsáfár titokban elvette a kalifa húgát, akitől a tiltás ellenére még gyermeke is született. A valóságban Hárun egyszerűen féltékeny lett a Barmakidákra és szemet vetett vagyonukra. 

A gyámkodás alól megszabadult uralkodó nagyra törő terveket dédelgetett, egyebek között meg akarta építtetni a Szuezi-csatornát, és sikeresen háborúzott a bizánciakkal. 808 nyarán egy lázadás leverésére indulva megbetegedett és a következő év tavaszán meghalt. Mindhárom fiából kalifa lett, de az ezt kísérő polgárháborúban a birodalom meggyengült, az ő utódaik már idegen hatalmak bábjaként ülhettek csak a trónon.
A legnagyobb Abbászida uralkodó már nem sokkal halála után az igazságosság és a nagylelkűség mintaképe, az Ezeregyéjszaka mesés kalifája lett, akinek alakja számtalan könyvben, filmben él tovább.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr997846778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása