A dzsessz évszázada címmel nyílt kiállítás Párizsban a Quai Branley Múzeumban; a tárlat bemutatja azokat az alkotókat, akiket a zene inspirált a különböző művészeti ágakban.
Daniel Soutif, a kiállítás kurátora szerint a dzsessz hatása túlmutat a zenén. Akik szeretik a dzsesszt, azoknak ez az életük részévé válik. Billie Holidaytől és Bessie Smith-től Louis Armstrongig és Duke Ellingtonig megjelennek a dzsessz nagy alakjai Carl Van Vechten festményein vagy Andy Warhol lemezborítóin. Az ő történetük bemutatja azt is, hogy a New Orleans-i tánctermek energiája hogyan befolyásolta világszerte a popkultúrát és a művészet nagy alkotásait.
A kiállításon látható például a Kék Könyv, mely New Orleans felfedezőinek útmutatójául szolgál. A látogatók megcsodálhatják Picasso és Man Ray egy-egy képét is. Bemutatják a Swing Time című klipet is, melyben Fred Astaire a világhírű sztepptáncos Bill „Bojangles” Robinsonnak állít emléket.
Jackson Pollock minden részletében maga a dzsessz – mondta Daniel Soutif. Miközben hatalmas vásznaira festett, dixielandet hallgatott. Lehetetlen nem hallani a zenét is a derűs zűrzavart és gördülékenységet láttató festményeit nézve – fűzte hozzá a kurátor. A művész maga is befolyásolta az 1950-1960-as évek szabad dzsesszmozgalmát, együttműködött Ornette Coleman szaxofonossal is, akinek Free Jazz című albumának belső borítóján Pollock képe látható.
Az élő zenére vágyó látogatóknak is kínál programot a kiállítás: márciusban koncertek sorozata látogatható az Afrika Jazz lobogója alatt olyan művészek részvételével, mint Jack DeJohnette és Mimi Mint Abba.
