Több mint ezer műtárgyat vonultat fel a Magyar Nemzeti Múzeum Szkíta aranykincsek című, kedden megnyílt tárlata.
Az ókori sztyeppék rejtélyes népét, a szkítákat bemutató kiállítás tárgyai a budapesti múzeum saját anyaga mellett négy ország nyolc gyűjteményéből érkeztek a magyar fővárosba.A szkíták mindig is benne voltak a magyar történelmi gondolkodásban - utalt a kiállítás aktualitására a keddi megnyitón Hiller István. Az oktatási és kulturális tárca vezetője kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum tárlata jól beleilleszkedik abba a kiállítás-sorozatba, amely Budapestet az utóbbi időkben nemzetközi „kiállításvárossá” tette.
Mint arra a miniszter felhívta a figyelmet, a múzeumok szerepe mára átalakult: nem csupán a szűk szakma, hanem az érdeklődök széles köre elé kívánják tárni a kultúra egy-egy szeletét. „Bízom benne, hogy sikerül korszerű módon, mégis színvonalasan százezreket gyönyörködtetni a tudománnyal” - jegyezte meg a tárlat kapcsán.
Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a gazdag leletanyagot felvonultató kiállítás német kezdeményezésre jött létre, és Berlin, München, valamint Hamburg után érkezett a magyar fővárosba. „Majdnem egy évtizedig küzdöttünk azért, hogy a szkíták aranykincseit bemutathassuk” - árulta el.
A múzeum vezetője a szervezés nehézségeiről is szót ejtett: előbb kölcsönzési problémák miatt módosítani kellett a tárlat kezdetének időpontját, majd váratlan visszamondások következtében néhány tárgy Budapestre hozataláról is le kellett mondaniuk. A tárlat azonban így is német, orosz, román és ukrán gyűjtemények gazdag anyagát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum saját műtárgyai mellett - tette hozzá.
Mint a társmúzeumok megjelent képviselői - Alekszandr Szedov, a moszkvai Keleti Népek Állami Múzeuma igazgatója, Petro Tolocsko, a kijevi akadémia régészeti részlegének vezetője, Mihaela Simion, a Román Nemzeti Múzeum főosztályvezetője, valamint Herbert Butz, a berlini Ázsiai Művészetek Múzeumának főigazgató-helyettese - hangsúlyozták, a számos intézmény összefogásával létrejött tárlat egy olyan nép kultúráját mutatja be, amely a kínai Nagy Faltól a Kárpát-medencéig terjedő hatalmas területen már az időszámításunk előtti VIII. században megvalósította a kor „globalizációját”, és gazdag örökségével ma is népeket köt össze.
A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása leletcsoportok és tárgytípusok köré csoportosítva mutatja be a kazak sztyeppéktől az Alföldig terjedő óriási területről származó több mint ezer szkíta kincset. A tárlat leglátványosabb részét az ókori nomád nép ötvösművészetének ma is lenyűgöző remekei alkotják: a pegazus formájú uljapi ivókürt, a tápiószentmártoni aranyszarvas vagy a Tolsztaja Mogila-i melldísz másolata mind a szkíták magas színvonalú kultúrájáról tanúskodik.
A május 31-ig látogatható kiállítás lószerszámok, fegyverek, ékszerek, bronztükrök és egyéb használati tárgyak segítségével az iráni nyelvet beszélő lovasnép mindennapjaiba is betekintést nyújt, de a tárgyi leletek mellett kivetítők, makettek, térképek, illetve ruhák és fejfedők rekonstrukciói is segítenek a szkíták múltját megeleveníteni.
