Vincent van Gogh Le Café de nuit (Éjszakai kévézó) című remekművének megtartásáért indított pert a Yale Egyetem, mert az ötven éve a gyűjteményében lógó festményt visszakövetelte az egykori tulajdonos leszármazottja.
A képet Ivan Morozov orosz arisztokrata gyáros vásárolta meg, ám az 1918-as kommunista hatalomátvétel után államosították a mágnás vagyonát. A festményt később a szovjet kormány eladta, s már közel 50 éve a Yale művészeti galériájának értékes darabja. Az intézmény kijelentette, hogy végképp el szeretne hárítani minden felhőt az 1888-ban készült olajfestmény tulajdonjoga fölül.
Pierre Konowaloff, Morozov dédunokája tavaly formált igényt egy keresetben a kérdéses műre jogi képviselője útján. A Franciaországban élő örökös nyilvánosan kijelentette, hogy a festményre és kártérítésre is igényt tart.
A Yale álláspontja az, hogy - bár ez szemben áll az amerikai értékekkel - a festmény államosítása nem sértett semmiféle nemzetközi jogot. "Abban az időben, akárcsak ma, elfogadott volt, hogy a szovjet kormány eladásai érvényesek, ahogy a festmények későbbi megvásárlása is az volt" - szögezték le.
Az egyetem 1961-ben jutott a festményhez Stephen Carlton Clark, egykori yale-i növendék hagyatéka nyomán. Clark 1933-ban vagy 1934-ben vette a képet egy New York-i galériában és a Modern Művészeti Múzeumban állíttatta ki.
"A több mint 90 év alatt, amióta festményt államosították, a több mint 70 év alatt, amióta a szovjet állam eladta és a közel 50 év alatt, amióta Clark a Yale-re hagyta, a szemtanúk meghaltak, a bizonyító dokumentumok pedig elvesztek" - hangsúlyozta az egyetem keresete.
