Ehnaton fáraó szépséges felesége, Nofertiti esetleg mégsem volt olyan gyönyörű, mint amilyennek hisszük híres mellszobra alapján, legalábbis erre utal az ókori remekmű CT-vizsgálata, amely a királyné "második" arcát tette láthatóvá.
A mellszobrot 1992-ben egyszer már alávetették komputeres rétegvizsgálatnak. Ám most a német kutatóknak Alexander Huppertz radiológussal, a berlini Képalkotó Eljárások Kutatóintézetének igazgatójával az élén a sokkal korszerűbb berendezésnek köszönhetően mélyebben sikerült bepillantaniuk a felszín alá. Vizsgálataikról a Radiology című szaklap legújabb számában számolnak be. A büszt eredetileg mészkőből készült, amelyet több, különböző vastagságú gipszréteg borít. Eredetileg a tudósok úgy vélték, hogy a belső "mag" csupán az alkotás szilárdságát volt hivatott biztosítani, ám most kiderült, hogy egy kissé más arcot rejt a külső a gipszréteg. A belső arcnak kevésbé kifejezettek voltak a pofacsontjai, az orrnyergen egy kis dudor volt, a száj szegletében, ahogy az arcon finom ráncok húzódtak. Egy kissé más rajzolata volt a királyné szemeinek is.
Alexander Huppertz meggyőződése szerint valaki kifejezetten utasította a szobrászt az "arcfelvarrásra", amikor az ókori művész megörökítette Nofertitit.
"Egyes változások pozitívak, mások viszont nem" - vélekedett Alexander Huppertz, hozzátéve, hogy repedéseket fedeztek fel a mellszobor különböző részein. Az alkotás állapotának megismerése viszont segít a remekmű állagmegóvásában.
John H. Taylor, a British Museum óegyiptomi és szudáni részlegének a kurátora szerint a szépészeti beavatkozás felveti annak a kérdését, hogy valójában miért is kozmetikázták Nofertiti. Véleménye szerint a királyné "javított" változata jobban megfelelt kora szépségideáljának, mint a rejtett arc.
Új lelet
Egy ókori királyné reliefje látható azon kőtömbön, amelyet egy keresztény templomba építettek bele - az ábrázolás valószínűleg az úgynevezett amarnai korszakból származik, s az ismeretlen uralkodónő képmását Nofertiti portréjának vélik a szakértők.
A Firenzei Egyetem kutatói El-Amarna környékén végeznek feltárásokat. A várost Ehnaton fáraó alapította - olvasható az Egyptology hírportálon. A kőtömbbe belevésett portré egy keselyűfejdíszt viselő uralkodónőt ábrázol. Ilyen fejdíszt a XVIII. dinasztiától kezdve viseltek az újbirodalmi királynék.
A feltárásokat irányító Rosario Pintaudi meggyőződése szerint a királyné Nofertiti lehet. A fejdíszen kívül e feltevés mellett szólnak a relief stílusjegyei, amelyek az amarnai korszak ábrázolási gyakorlatának felelnek meg. Az olasz expedíció a helyszín topográfiai vizsgálatok mellett két keresztény templomot, valamint egy ramesszida szentélyt is feltárt.
Nofertiti családjáról semmi sem ismert, s mivel nem viselte "a király leánya" vagy "a király nővére" címeket, nem az egyiptomi királyi családból származott. Valószínűleg Amenhotep trónra lépése körül ment nŐül az ifjú fáraóhoz, és annak első számú felesége, a nagy királyi hitves lett. Nofertiti férje uralkodása alatt rendkívül fontos szerepet töltött be, már-már társuralkodóként állt Ehnaton mellett, aki egy sor hangzatos címmel ruházta fel feleségét. Nofertiti számos egyéb titulus mellett a Nagy dicséretben álló, a Nagy kegyben álló, A palota hatalmas úrnője, a Tökéletes arcú, a Gyönyörű, tollakkal ékes, az, Kinek hangja megörvendezteti a szívet, A Két Föld úrnője címet is viselte.
