A Honterus Antikvárium több mint félezer, pontosan 533 tételének javarészét elvitték pénteken, méghozzá jó árakon; a késő estig tartó árverésen gyakori volt a három, négyszeres emelkedés, többször koppant százezer forint felett a kalapács.

Amint azt várni lehetett, a legtöbbet az 1200-as évekből való Biblia Sacra töredékért, egy ismeretlen kódex egyetlen lapjáért adták. A finom pergamenre az ószövetségből való Sirak fia könyvének sorait írták. Ezért a jellegzetesen 13. századi díszítésű, rendkívül apró betűs oldalért nem sajnálta a gyűjtő a 250 ezer forintot.

200 ezer forintot ért az 1662-ben, Bécsben nyomtatott Evangeliomok és Epistolak vasárnapokra és ünnepekre prédikációgyűjtemény, és ugyanennyit adtak a 17. századi magyarországi tudományosság egyik legjelentősebb munkájáért, Szentiványi Márton Miscellanea című, 1689-1709 között megjelent köteteiért.

Egy ismeretlen Szent István ábrázolás emelte meg az értékét Hevenesi Gabriel magyar szenteket, boldogokat, szentéletű keresztényeket ismertető, 1692-es nagyváradi, első kiadású latin nyelvű munkájának. A 170 ezer forintért elárverezett példány különlegessége, hogy tartalmazza azt a Szent Istvánt ábrázoló rézmetszetet, amely az összes ismert első kiadású kötetből hiányzik.
Ács Mihály 17. századi evangélikus lelkész imádságoskönyve és a hozzá kötött énekeskönyv is egyediségével jutott a csúcsra, a 150 ezer forintos leütésig. A magyarországi pietizmus (az egyéni jámborságot és a protestáns egyház egészét megújítani szándékozó mozgalom) első képviselőjének imádságos könyvéből, az 1780-as soproni kiadásból mindössze egyetlen példány ismert.

A Nemzeti Ujság (sic) 1848. januári 2. és április 30. közötti számai a forradalom eseményeiről tudósítottak. Mellékleteiben a 12 pont röplapját, Kossuth március 17-i kiáltványát tartalmazza több törvényjavaslat mellett. Az 1848. április 30-án megszűnt, de Nemzeti Politikai Hírlap néven folytatódó hírlap május és június közötti számai is benne foglaltatnak az összekötött példányban, amelyért 190 ezer forintot fizettek.
Két korai csillagászati mű, Hell Miksa 1772-es, és Sajnovics János 1778-as munkája a korabeli ismeretterjesztő irodalom kiemelkedő darabja, 110, illetve 90 ezer forintért kelt el.

Két, kézzel írott pergamenlevélen szerepel az a magyar nyelvű privilégium, amelyet a dunapentelei asztalos, kádár és takács céhek számára I. Ferdinánd ausztriai császár (és V. Ferdinánd néven magyar király) adott. A bécsi, 1847-es, Boldogasszony hó (január) 7-i keltezésű oklevelet a király saját kezűleg írta alá, emellett gróf Apponyi György és Jászay Pál is kézjegyével látta el. Az egyetlen példányban készült oklevél 130 ezer forintot ért.
A német humanista és reformátor, egyházszervező, lutheránus teológusnak, Melanchtonnak két, 16. századi kiadású művét tartalmazó kötet 120 ezer forintra emelkedett. Ugyanennyiért, kikiáltási áron vitték el Mednyánszky Alajos látképekkel illusztrált Festői utazás a Vág völgyében című díszes albumát.
A kéziratok legkelendőbbjének Krúdy Gyula autográf levele bizonyult. A Tevan Andorhoz címzett sorokért megadták a 140 ezer forintot. Egy első kiadású Kosztolányi Dezső-regény, A véres költő, Kárpáti Aurél részére dedikálva, elérte a 70 ezer forintot.

Az aukcióra vitt tizenkilenc Márai Sándor-műért 12 és 120 ezer forint között koppant a kalapács. A legmagasabban az első kiadású, 1922-es Panaszkönyv című kötetért. A kínálat kilenc Verne könyve is kelendő volt, 32 és 50 ezer forinton cseréltek gazdát.
A hatvan kőnyomatú képet tartalmazó Magyar vezérek és királyok arczképcsarnoka, amelynek szövegét Batizfalvi István írta, portréit Vizkeleti Béla rajzolta, 20 ezer forintos kikiáltási árról 70 ezer forintig emelkedett. Egy családtörténeti mű, a Görgey nemzetség történetéről 75 ezer forinton ért célba. Egy 1934-es irredenta társasjátékért megadták a 70 ezer forintot, míg Hugonnai Vilma grófnő, az első magyar orvosnő 9 ezer forintra taksált A nő, mint háziorvos című könyve majd nyolcszorosára, 70 ezer forintra szárnyalt.