A makedóniai építészet műhelytitkaiba enged bepillantást világhódító Nagy Sándor apjának, II. Philipposz palotája, amelyet Görögország északi részén, Verginában tártak fel és restaurálnak.
A palota restaurálására első lépésben 3 millió eurót (879 millió forintot) fordítottak, s a munkálatok során számos érdekesség derült ki az ókori makedón építészetről. A palotát ugyanis annak átadása óta soha nem építették át, semmiféle későbbi beavatkozás nyomai nem fedezhetők fel rajta.
Külön érdekességgel szolgált az ókori építészetet tanulmányozó kutatók számára sztoa, a palota homlokzati oldalán lévő kétemeletes oszlopcsarnok. Mindeddig ugyanis úgy tartották, hogy a sztoa csupán a Kr. e. II. században jelent meg a görög építészetben, II. Philipposz palotája viszont a Kr. e. IV. században épült.
A régészek meggyőződése szerint a palota Pütheosz tervei alapján épült - a Kr. e. IV. században élt görög építész és szobrász nevéhez fűződik a Halikarnasszoszi mauzóleum. Az aigai palotán dolgozhatott Leókharész is, a kor egyik legkiemelkedőbb görög szobrásza, aki szintén részt vett a mauzóleum szobordíszeinek elkészítésében.
II. Philipposz, Makedónia királya, Kr. e. 355 és 336 között uralkodott. Két házasságából hat gyermeke született, egyikük a "világhódító" Nagy Sándor volt. Trónra kerülve azonnal hozzálátott hatalmának megerősítéséhez: új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett, amellyel sikert sikerre halmozva gyarapította országa területét. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították a hadjáratokhoz szükséges anyagi forrásokat. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme.
A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. A Kr. e 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken, ezután pedig minden figyelmét Perzsia felé fordította.
II. Philipposz vezetésével Kr. e. 338-ban, a Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a pánhellén szövetség. Kr. e 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert Kr. e 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
