Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Versverseny
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Versverseny
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Örülne a világhódító király papája

Örülne a világhódító király papája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 04. 06.
Versíró pályázat indul – gyerekeknek!
2021-04-11 11:06:30

Minden gyerek alanyi költő, de sajnos kevesekhez jutnak el a sokszor csak szóban megfogalmazott műveik. De ennek

Még egy csésze fekete?
2021-04-09 14:00:25

Fütyülöm Bob Dylan régi slágerét Tom Jones új tolmácsolásában és az emlékek bodor felhőin fél

Nem pihen a bulizenekar
2021-04-07 15:24:36

Új tagok, új klip, új számok... mi kell még? A Sexnuggets sikeresen vette a pandémia támasztotta akadályokat

Madárdalok és szürreális gyerekirodalmi illusztrációk – itt vannak a nyertesek!
2021-04-01 17:45:24

Kihirdették a Ludwig Múzeum és a British Council közös pályázatának díjazottait. A lenyűgöző és

további bejegyzések a szerzőtől »

A makedóniai építészet műhelytitkaiba enged bepillantást világhódító Nagy Sándor apjának, II. Philipposz palotája, amelyet Görögország északi részén, Verginában tártak fel és restaurálnak.

A mai Vergina területén állt az ókori Aigai, a makedón királyság fővárosa, mielőtt át nem helyezték a székhelyét Pellába - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. Makedóniai Fülöp Kr. e. 350-ben kezdte építtetni palotáját, s a munkálatok Kr. e. 336-ban fejeződtek be. A korabeli feljegyzések szerint az épületegyüttes háromszor nagyobb volt az athéni Aropolisznál.

A palota restaurálására első lépésben 3 millió eurót (879 millió forintot) fordítottak, s a munkálatok során számos érdekesség derült ki az ókori makedón építészetről. A palotát ugyanis annak átadása óta soha nem építették át, semmiféle későbbi beavatkozás nyomai nem fedezhetők fel rajta.

Külön érdekességgel szolgált az ókori építészetet tanulmányozó kutatók számára sztoa, a palota homlokzati oldalán lévő kétemeletes oszlopcsarnok. Mindeddig ugyanis úgy tartották, hogy a sztoa csupán a Kr. e. II. században jelent meg a görög építészetben, II. Philipposz palotája viszont a Kr. e. IV. században épült.

A régészek meggyőződése szerint a palota Pütheosz tervei alapján épült - a Kr. e. IV. században élt görög építész és szobrász nevéhez fűződik a Halikarnasszoszi mauzóleum. Az aigai palotán dolgozhatott Leókharész is, a kor egyik legkiemelkedőbb görög szobrásza, aki szintén részt vett a mauzóleum szobordíszeinek elkészítésében.

II. Philipposz, Makedónia királya, Kr. e. 355 és 336 között uralkodott. Két házasságából hat gyermeke született, egyikük a "világhódító" Nagy Sándor volt. Trónra kerülve azonnal hozzálátott hatalmának megerősítéséhez: új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett, amellyel sikert sikerre halmozva gyarapította országa területét. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították a hadjáratokhoz szükséges anyagi forrásokat. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme.

A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. A Kr. e 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken, ezután pedig minden figyelmét Perzsia felé fordította.

II. Philipposz vezetésével Kr. e. 338-ban, a Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a pánhellén szövetség. Kr. e 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert Kr. e 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Külföld Régészet Műemlékvédelem Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Világsztárok kincsei Világsztárok kincsei
  • Családregények Szentendrétől Párizsig Családregények Szentendrétől Párizsig
  • Egy utca, öt vallás és megannyi rejtély Egy utca, öt vallás és megannyi rejtély
  • Ha Jankovics Marcell mindent megcsinált volna... Ha Jankovics Marcell mindent megcsinált volna...
  • Budapestre érkeztek a fáraó kincsei Budapestre érkeztek a fáraó kincsei

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr697848022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Készülőben a nagy meztelen album
  9. Meztelen fővárosiak
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard