Először hagyták el az Áthosz-hegy kolostorait az ortodox kegyhely több száz éves kincsei, ikonok, kéziratok, liturgikus tárgyak, amelyeket péntektől Párizsban tekinthet meg a közönség a Grand Palais kiállításán.
Az Áthosz-hegy és a bizánci birodalom: a Szent Hegy kincsei című kiállításon az észak-görögországi szerzetes köztársaság húsz kolostora közül kilenc kincsei csodálhatók meg. A thesszaloniki múzeum kurátorai által válogatott anyag először hagyja el Görögországot, sok darabja pedig magát a Szent Hegyet is.
"Könnyen lehet, hogy ezeket a műveket ezután hosszú évekig nem látjuk ismét, sőt talán soha többé" - mondta a sajtónak Raphaelle Ziadé, a kiállítás biztosa, aki maga is csak fotókon láthatta korábban az anyagot.
Bizánc császárainak adományai és szerzetesek munkái, ikonok, drágakő díszítésű aranyszálú szőttesek, ezüst- és aranyozott kupák, gondosan megmunkált fatárgyak tanúskodnak e művészet gazdagságáról. A kiállítás közepén egy hangszigetelt, templomot idéző teremben az Áthosz-hegy vallásos énekeit lehet hallani.
Számos kiállítási tárgy előbb vallási funkciót töltött be, mielőtt művészeti tárgyként kiállították volna. Számos ilyen középkori ikon került Párizsba, köztük Szent György és Szent Demeter - Thesszaloniki védőszentje - ábrázolása.
Június 6. és 9. között külön látványosságot kínál a kiállítás: egy áthoszi szerzetes a helyszínen fest meg egy ikont. A tárlat csütörtök esti megnyitóján részt vesz I. Bartolomeiosz konstantinápolyi pátriárka és Kosztasz Karamanlisz görög miniszterelnök is.
