Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Százéves a világ legnagyobb Bauhaus-múzeuma

Százéves a világ legnagyobb Bauhaus-múzeuma

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 04. 10.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

Április 11-én ünnepli alapításának centenáriumát az izraeli Tel-Aviv. Száz évvel ezelőtt a családok kagylók segítségével sorsolták ki a parcellákat, nem sokkal később azonban már "sivatagi csodaként" emlegették a helyet, amely a szintén jubileumi, 90. évfordulóját ünneplő Bauhaus stílus fellegvára.

A városi krónikák szerint Akiva Weiss, a pionírok vezére hatvan fehér kagylóra írta fel az alapító családok nevét, hatvan szürkére pedig a parcellák sorszámait – így hát egy sorsolással indult a "sivatagi csoda" története. A pionírok egy évvel a teleklottót követően adták településüknek a Tel-Aviv nevet, amelyet több-kevesebb sikerrel az elmúlt évszázad során számos becenév mögé bújtattak.

A húszas években már 30 ezer lakója volt a fákkal, parkokkal és kertekkel szegélyezett városnak, amely hivatalosan csak 1934-ben nyerte el a városi rangot. Ekkoriban nőtt meg a nácizmus elől menekülő zsidók száma, s Tel-Aviv 1936-ban már 130 ezer lakost számlált.

Az európai zsidó menekültekkel építészek is érkeztek a Földközi-tenger partjára, akik magukkal hozták a Bauhaust. 1956-ig mintegy 4500 épületet húztak fel a klasszikus Bauhaus stílus jegyében, a fehér és pasztell színekben tündöklő homlokzatoknak köszönhetően megszületett a város újabb beceneve, a "Fehér Város". Tel Aviv mai napig világszerte a Bauhaus legnagyobb szabadtéri szentélye, 2003 óta a világörökség része, noha ez több mint ezer épület restaurálásának szigorú kötelezettségével jár.

A nyolcvanas évek beköszöntével odalett a „Fehér Város” név, reklámstratégák javaslata alapján a New York-i "Nagy Alma" kistestvéreként "Kis Almának" kezdték hívni a becenevektől sújtott várost. A "Kis Alma" azonban nem bírta sokáig, csakúgy mint a "Nagy Narancs" sem, mely a jelentős izraeli narancsexportra utalt.

Napjainkban 400 ezer lakosával Tel-Aviv Jeruzsálem után Izrael második legnagyobb városa, gazdasági motorja. A Földközi-tenger partján működik az értékpapír- és gyémánttőzsde, a Szilícium-vádi pedig az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonlóan hightech-vállalatok székhelye.

Statisztikák szerint naponta 800 ezer ember ingázik a városba, ahol a dugók olyan idegesítőek, mint a robbanásszerűen emelkedő bérleti díjak. Tel-Aviv ugyanis egyúttal a térség legdrágább városa, bár ez nem tartja vissza a kozmopolita metropolisz rajongóit.

Tel-Aviv korunk egyik legfelkapottabb városa, fiatalos és menő, ugyanakkor régió egyik legtoleránsabb helye is. Jelenleg tehát két becenév van versenyben az elsőségért, a homoszexuálisok elfogadását és támogatását jelző "Rószaszín város", és az éjjel-nappal szórakozási és kulturális élményeket kínáló helyre utaló "Város, amely soha sem alszik".

Egy azonban biztos: "valóra vált alapító atyáink álma, akik száz évvel ezelőtt a homokdűnék között állva lehetőséget láttak egy dinamikusan fejlődő város létrehozására" – mondja Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Külföld Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • 32 kilóméter mészkőlabirintus húzódik Kőbánya alatt 32 kilóméter mészkőlabirintus húzódik Kőbánya alatt
  • Mérnöki csodák, amelyek megváltoztatták a világot Mérnöki csodák, amelyek megváltoztatták a világot
  • Idén is zengenek Makovecz tornyai Idén is zengenek Makovecz tornyai
  • Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr507848544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard