Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Kínát a hideg rázza az új történészi elmélettől?

Kínát a hideg rázza az új történészi elmélettől?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 04. 14.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy kínai akadémikus szerint az első kínai császár több mint 2200 éves terrakotta harcosai valójában az uralkodó szolgálóinak és testőreinek hada.

Az agyagból készült figurákat az első kínai uralkodó szolgálóiról és testőreiről kellett, hogy mintázzák - mondta Liu Csiu-seng (Liu Jiusheng), a Senhszi (Shaanxi) Egyetem történelemprofesszora, hozzátéve, hogy a kamrákban feltárt lovak és szekerek elhelyezkedése a császár jelenlétében tartott nagyszabású ceremóniára utalnak.

Az időszámítás előtt 260-210 között élt Jing Cseng (Ying Zheng) a Csin (Qin) állam uralkodójaként, a többi kínai uralkodót legyőzve, a területek egyesítésével megalapította a kínai birodalmat, majd a Csin Első Császáraként Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) néven (i.e. 221-210 között) uralkodott haláláig.

Az eddigi teóriák szerint a közép-kínai Senhszi tartomány közigazgatási központjától, Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, az első uralkodó síremlékének közelében eltemetett terrakotta harcosok a császár túlvilági uralmát hivatottak elősegíteni. Liu Csiu-seng, a Csin-dinasztia (i.e. 221-207) szakértője azonban elveti ezt az elméletet.

- A kínai hagyományoknak ellentmond, hogy harcosokat temessenek a császár sírjába. A kínaiak a túlvilági életben a békét részesítik előnyben - hangsúlyozta Liu.

A kutató áprilisban közzétett publikációja szerint valószínűbb, hogy az agyagból készült figurákat császári bírósági tisztségviselőkről, szolgákról és testőrökről mintázták, akik az akkori társadalmi ranglétra legfelső fokán álltak. - Az egyszerű emberek és közkatonák még az uralkodó síremlékében sem kerülhettek a császár közelébe - magyarázta Liu.

Az agyagfigurák a síremlék főbejáratának közelében találhatók, amely a magas rangú hivatalnokok, közeli szolgák és testőrök kivételével mindenki számára tiltott terület volt. Az alakok átlagosan 190 centiméter magasak, ami még a mai 158 centiméteres átlagos kínai testmagasságot is meghaladja.

"Az igazi emberek nem lehetnek ilyen magasak, az alkotók valószínűleg a magassággal is az agyagfigurák társadalmi rangját kívánták kihangsúlyozni" - mondta a kutató. Liu Csiu-seng elmélete széles körben még nem elfogadott, de új megvilágításba helyezi a terrakotta hadsereggel kapcsolatos tanulmányokat - mondta Tuan Csing-po (Duan Qingbo), a hsziani központú Északnyugati Egyetem neves régészprofesszora.

A több mint ezer életnagyságú terrakotta figurát rejtő császári sírt 1974-ben, kútfúrás közben, véletlenül találták meg. Az eredetileg festett alakok arcvonásai mind különbözőek, vélhetően valódi emberekről mintáztak őket.

Az 1987-óta UNESCO-világörökséggé nyilvánított temetkezési helyet évente 7 millió kínai, valamint félmillió külföldi turista keresi fel.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Múzeum Képzőművészet Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr567849192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard