Felújítják a borsodi kisváros büszkeségét, a L'Huillier-Coburg kastélyt. A barokk eleganciájú épület felújítására hosszú évek vívódásai után mondtak igent. Leromlott állapota miatt a rekonstrukcióhoz 1,8 milliárd forintra van szükség, ahhoz pedig, hogy újra régi pompájában ragyogjon, nemcsak a kastély főszárnyát kell megújítani, hanem az azt körülölelő, csaknem 50 hektáros parkot is.
A beruházás várhatóan 2011-re készül el. A kastélyt - a pályázók reményei szerint - a öt év múlva már évente százezren fogják látogatni.
A helyiek számára azonban ez a felújítás nem csupán számokat jelent. Bár természetesen az is fontos, hogy a térségben ezáltal fellendülhet az idegenforgalom, új munkahelyek teremtődhetnek, az edelényiek szerint a legfontosabb, hogy újra életre kelhet a különleges épület.
A kalandos történetű L'Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya. A lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. A 106 szobás, 365 ablakos épület a terveit valószínűleg Giovanni Battista Carlone egri püspöki építész készítette, a kora barokk és a rokokó stílusában. Írásos forrás hiányában azonban tervezőként felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. Lieb Ferenc iglói festő az 1770-es években alkotta meg egyebek mellett a kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestését, amely a legteljesebben fennmaradt világi falkép-együtteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.
Lieb mellett az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetőek.
A kastélyon mások is munkálkodtak: Gróf galánthai Esterházy István például - 1763-1764 között - Franz Anton Dvorzaczky közreműködésével felértékeltette és felmérettette a birtokot. Esterházy jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, az emeleten reprezentatív részeket alakíttatott ki, köztük a már említett csodálatos freskókat őrző hét helyiséget.
Ha valaki megtekinti az épületet, termeiben - még mai állapotukban is - elképzelheti a korabeli bálok, estélyek hangulatát, a zsibongó társasági életet, a XVIII. század kulturális pezsgését. A 7710 négyzetméter alapterületű épületkomplexum a hozzá tartozó szárnyrészekkel, a hatalmas védett kerttel a fertődi kastélyhoz hasonló kultúrtörténeti érték. A kapu és a kerítés is pazar kovácsmunka jegyeit viseli. A francia hatást tükröző, kéttornyos épület ablakszemöldökei, gyakori kagylódíszei ugyancsak figyelmet érdemelnek.
Edelény a XIX. században a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került. A família életében nem számított jelentős épületnek a kastély, s egy részét 1861-ben a Járásbíróság céljaira engedték át. 1910-től kezdődően Ray Rezső tervei szerint átépítették. A beavatkozások erőteljesen megváltoztatták a kastély eredeti megjelenését, a középrizalit felett az eredeti, az attika fal mögött húzódó, alacsony hajlásszögű tetőt magas, manzárdtető váltotta fel. Az attika falat vázákkal látták el, s az előudvart manzárdtetős sarokpavilonokkal ellátott, íves oldalszárnyak megépítésével zárták körül.
A rendszerváltását követő években üres álló és romló műemlék-együttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legsürgősebb állagvédelmi munkákat. 2004-2006 között egyes részek helyreállítására - például a középrizalit tetőszerkezetére - is sor került.
A kastély története hű képet ad a térség hányatott történelméről is. A kastélyépület virágkorában a vízfolyás a park egyik legfontosabb látványeleme volt. A XX. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főága azonban holtággá vált, és mára csaknem száraz, néhol szemetes résszé változott. Az épületegyüttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és az épület XVIII. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn.
A hajdan fényűző, csillogó épület az idő martalékává vált. Ez tehető most jóvá azzal, hogy sok próbálkozás után sikerült forrást biztosítani a rekonstrukcióhoz.
A kastélyt - amellett hogy megújítják - számos funkcióval szeretnék megtölteni, hogy vonzóvá tegyék a látogatók számára. Otthont adhat múzeumként kiállításoknak, kulturális centrumnak, könyvtárnak, falai között kialakíthatnak fényképészműtermet, vendégszobákat, gondolniuk kell a bor- és a lovasturizmusra, s magától értetődően Aggtelek, Jósvafő, a Császta-hegy, valamint Szendrő és Tornakápolna közelségére.
