Különleges hétvégi programsorozat indul a fővárosi Nemzeti Múzeumban, amelynek első állomása április 24-25-én a Katalán-magyar expressz című rendezvény lesz.

A szervezők célja, hogy ízelítőt adjanak a magyar középkor világából, a Sárkányölő történetéből és Katalónia hagyományaiból, átugorva a több ezer kilométeres távolságot - tájékoztatta Lovas Judit, az intézmény közművelődési főosztályának munkatársa az MTI-t.

A látogatókat április 24-25-én olyan programokkal várják, mint a papírsárkány-készítés kicsiknek és nagyoknak a históriás történeti játszóház játékmestereivel, gyönyörű oklevelek készítése fonott zsinórral, pecséttel a Magyar Országos Levéltár munkatársaival, és Tárnok Marica képmutogató előadása.

Mindkét napon tehetnek történelmi sétákat a résztvevők. Ennek keretében 24-én pénteken Péró Krisztina és Oswald Júlia a középkor hőseiről mesél, arról, hogyan választott magának nevet a középkori ember, miként csengett Magyarországon az István, a László, az Erzsébet vagy éppen a György név. A 25-i szombati sétán Csemiczky Péter jóvoltából messzeföldi királylányok kapcsán arról lehet többet megtudni, ki lehet a trónörökös felesége, jöhet-e valaki a messzi Katalóniából, illetve mi volt a helyzet a magyar-katalán dinasztikus kapcsolatokkal a középkori Magyarországon. A rendezvény ideje alatt könyv- és virágvásár lesz.

"A Magyar Nemzeti Múzeumban szeptembertől közelebbről is megismerkedhetünk a szenvedélyes katalán nemzet történelmével, kultúrájával, amely erős szálakkal kötődik hozzánk, elsősorban dinasztikus házasságok révén" - áll a múzeum közleményében.

Katalóniában Szent György-napon könyveket, rózsákat ajándékoznak egymásnak az emberek, és Víbria, a katalán nőstény sárkány hatalmas alakja is feltűnik az utcákon, nem kis riadalmat keltve. A vörös rózsa hagyománya azon a legendán alapul, amely szerint Szent György nem ölte meg a sárkányt, hanem csak megsebesítette, és a sebből kicseppenő vér rózsává változott. A sárkány a nép szolgálatába állt, és felhagyott az emberek megtámadásával a legenda szerint.
Szent György kisázsiai születésű keresztény vértanú. A keleti kereszténységben a katonák és a földművelők védőszentje. A perzsa származású lovagot Diocletianus császár végeztette ki 304-ben.