Az emberi pusztítás és az erózió következtében megsemmisülhetnek a kínai kultúra legősibb ismert írásos emlékei - figyelmeztettek kínai tudósok.
A feliratok többsége azonban az időjárás viszontagságai, a szél és a víz okozta erózió, illetve az emberek pusztító tevékenysége miatt jelentős károkat szenvedett. Ninghszia-Huj és Belső-Mongólia határvidékén található rajzok közül számtalan az emberi tevékenységek miatt veszett el, mert az útépítésekhez a helyi lakosság a sziklákból robbantja ki a szükséges alapanyagot. Akadnak olyan "kőfejtők" is, akik kivágják a feliratokat a sziklából, majd autóval elhordják azokat.
"A néhány évvel ezelőtt még tisztán kivehető ábrákon mára már repedések és a pusztítás nyomai láthatók - magyarázta Cso, hozzátéve, hogy a véseteken a vandalizmus jelentős károkat okozott. - Az emberek gyűjtőszenvedélye és a természet kizsákmányolása mellett a leletek védelmének hiánya együttesen járul hozzá az ősi feliratok megsemmisüléséhez". Régészek szerint a leletek védelmét csak egy erre a célra felállított szervezet oldhatná meg. A könnyebben áthelyezhető kisebb véseteket múzeumokban, a nagyobb sziklákat pedig a helyszínen kellene megvédeni.
Kínában található a világon a legtöbb, illetve legrégibb sziklavéset, amelyek - bár elszórtan - az ország 34 tartományából mintegy 20-ban fedezhetők fel, javarészük mégis az északi területeken maradt fenn.
A kutatók korábban a kínai írás legősibb emlékének az Kr. e. XIV-XI. században keletkezett jóslócsont-feliratokat tekintették. Ezek az írásjegyek már annyira eltérnek a ma használatos változattól, hogy csak az avatott szemek képesek felismerni azokat. Szakértők szerint a túlnyomó többségében még képjelekből álló tamajti-véseteken már egy kialakulóban lévő ősi írás alapelemei is megtalálhatók. A különálló képek között legkevesebb 1500 hieroglifát fedeztek fel, amelyeknek mindössze csak a töredékét sikerült megfejteni.
