Dashboard
 
Az olvasottság nem publikus.
Chagall-tárlat nyílik Esztergomban
10 éve
Chagall-tárlat nyílik Esztergomban
Hihetetlen pénzeket mozgat meg a kigyúrt szívtipró
10 éve
Hihetetlen pénzeket mozgat meg a kigyúrt szívtipró

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Még ma is hat Darwin elmélete

Még ma is hat Darwin elmélete

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 05. 05.
Nyerj jegyet Presser Gábor koncertjére!
2019-12-08 18:45:16

Páros belépőt nyerhetsz a 2020. május 8-án, a Budapesti Kongresszusi központban megrendezésre kerülő 

Izgalmas évzárás a Petőfi Színházban
2019-12-07 12:57:00

Az év hátralévő részében is számos előadással, rendezvénnyel és különleges szilveszteri gálával várja

Hans Zimmer visszautasította Christopher Nolan új filmjét
2019-12-07 07:36:00

Hollywood legdominánsabb rendező-zeneszerző duója nem dolgozik együtt Nolen új filmjében, annak zeneszerzését

Sztorik, emlékek, gondolatok – Csoóri Sándorról
2019-12-06 18:27:46

Novák Ferenc „Tata” lesz a Csoóri szalon vendége december 10-én, kedden, 18:30-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum

további bejegyzések a szerzőtől »

Darwin elmélete ma is hat - hangsúlyozta Patthy László biológus, az MTA rendes tagja, aki a Magyar Tudományos Akadémia 179. közgyűlésén Az evolúció a genomprojektek fényében címmel tartott előadást a Darwin-évhez kapcsolódóan.

A professzor rámutatott, hogy az angol természettudós születésének 200. és főműve, A fajok eredete című munka megjelenésének 150. évfordulója kapcsán került ismét a világ érdeklődésének középpontjába. A Magyar Tudományos Akadémia 1872-ben választotta tagjává Darwint, főműve pedig 1873-ban A fajok eredete a természeti kiválás útján, vagyis az előnyös válfajok fennmaradása a létérti küzdelemben címmel jelent meg magyarul.

Mint Patthy László kifejtette, a "kopernikuszi forradalmat" követően a világegyetemről kialakult elképzelések a XIX. század közepéig "tudathasadásosak" voltak. Ebben a világképben ugyanis a Föld és az univerzum élettelen világát természeti törvények irányították, a jelenségeket tudományos magyarázatokkal lehetett értelmezni, ugyanakkor az élőlények eredetére, az élővilág fejlődésére vonatkozóan természetfeletti magyarázatokat fogadtak el.

Ennek a "koncepcionális skizofréniának" vetett véget Darwin elmélete, bebizonyítván, hogy a fajok kialakulását, az élővilág fejlődését is meg lehet magyarázni természeti törvényekkel. Darwin természetes kiválasztásról szóló elmélete "zseniálisan egyszerű" magyarázatot adott az élővilág csodálatos gazdagságára: véletlenszerű változások révén létrejött variációk közül szükségszerűen azok maradnak fenn, melyek a létért folyó versenyben életképesebbnek bizonyulnak.

"Darwin kivételes intellektuális teljesítménye elsősorban abban áll, hogy ő volt az első, aki a véletlen (véletlenszerű variáció) és a szükségszerű (természetes kiválasztás) összjátékának eredményeként értelmezte az evolúciós folyamatot" - magyarázta Patthy László hozzátéve, hogy Darwin műve a modern biológia elindítója, ám elmélete nem csupán a biológiára gyakorolt hatást. A darwini elméletre utaló természetes kiválasztás szókapcsolat gyakran fordul elő szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani, matematikai, statisztikai, demográfiai, fizikai tárgyú tudományos folyóiratokban.

Patthy László kiemelte, hogy Darwin elmélete ma is hat, mint azt a számszerűsíthető szcientometriai adatok is bizonyítják: a kilencvenes évek közepétől drámaian megugrott a Darwin főművére és a természetes kiválasztásra történő hivatkozások száma. Ez a változás a genomikai forradalommal függ össze.

Egyrészt a genomika szolgáltat olyan, korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt, mely lehetővé teszi számos, Darwin művében felvetett kérdés, például az előnyös, káros és semleges változások evolúcióbiológiai jelentőségének a megválaszolását. Másrészt az elmélet módszertani segítséget nyújt a genomadatok értelmezésére, így a gének és egyéb, funkcionális szempontból fontos DNS-elemek azonosítására.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Google+ Tetszik
0
Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A Szigeten is fellépett a 85 éves világsztár A Szigeten is fellépett a 85 éves világsztár
  • Miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez? Miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez?

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr287851084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kultúrpart programajánló

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 11-13h illetve 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  2. Megjöttek a meztelen hősnők
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. A forradalom egy holland fotós szemével
  5. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  6. Meztelenség és anatómia
  7. Meztelen fővárosiak
  8. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!
  9. Megdöbbentő fotók rabszolgákról
  10. Meztelen lányok, különös fotók

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter