Darwin elmélete ma is hat - hangsúlyozta Patthy László biológus, az MTA rendes tagja, aki a Magyar Tudományos Akadémia 179. közgyűlésén Az evolúció a genomprojektek fényében címmel tartott előadást a Darwin-évhez kapcsolódóan.
Mint Patthy László kifejtette, a "kopernikuszi forradalmat" követően a világegyetemről kialakult elképzelések a XIX. század közepéig "tudathasadásosak" voltak. Ebben a világképben ugyanis a Föld és az univerzum élettelen világát természeti törvények irányították, a jelenségeket tudományos magyarázatokkal lehetett értelmezni, ugyanakkor az élőlények eredetére, az élővilág fejlődésére vonatkozóan természetfeletti magyarázatokat fogadtak el.
Ennek a "koncepcionális skizofréniának" vetett véget Darwin elmélete, bebizonyítván, hogy a fajok kialakulását, az élővilág fejlődését is meg lehet magyarázni természeti törvényekkel. Darwin természetes kiválasztásról szóló elmélete "zseniálisan egyszerű" magyarázatot adott az élővilág csodálatos gazdagságára: véletlenszerű változások révén létrejött variációk közül szükségszerűen azok maradnak fenn, melyek a létért folyó versenyben életképesebbnek bizonyulnak.
"Darwin kivételes intellektuális teljesítménye elsősorban abban áll, hogy ő volt az első, aki a véletlen (véletlenszerű variáció) és a szükségszerű (természetes kiválasztás) összjátékának eredményeként értelmezte az evolúciós folyamatot" - magyarázta Patthy László hozzátéve, hogy Darwin műve a modern biológia elindítója, ám elmélete nem csupán a biológiára gyakorolt hatást. A darwini elméletre utaló természetes kiválasztás szókapcsolat gyakran fordul elő szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani, matematikai, statisztikai, demográfiai, fizikai tárgyú tudományos folyóiratokban.
Patthy László kiemelte, hogy Darwin elmélete ma is hat, mint azt a számszerűsíthető szcientometriai adatok is bizonyítják: a kilencvenes évek közepétől drámaian megugrott a Darwin főművére és a természetes kiválasztásra történő hivatkozások száma. Ez a változás a genomikai forradalommal függ össze.
Egyrészt a genomika szolgáltat olyan, korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt, mely lehetővé teszi számos, Darwin művében felvetett kérdés, például az előnyös, káros és semleges változások evolúcióbiológiai jelentőségének a megválaszolását. Másrészt az elmélet módszertani segítséget nyújt a genomadatok értelmezésére, így a gének és egyéb, funkcionális szempontból fontos DNS-elemek azonosítására.
