Darwin elmélete ma is hat - hangsúlyozta Patthy László biológus, az MTA rendes tagja, aki a Magyar Tudományos Akadémia 179. közgyűlésén Az evolúció a genomprojektek fényében címmel tartott előadást a Darwin-évhez kapcsolódóan.

A professzor rámutatott, hogy az angol természettudós születésének 200. és főműve, A fajok eredete című munka megjelenésének 150. évfordulója kapcsán került ismét a világ érdeklődésének középpontjába. A Magyar Tudományos Akadémia 1872-ben választotta tagjává Darwint, főműve pedig 1873-ban A fajok eredete a természeti kiválás útján, vagyis az előnyös válfajok fennmaradása a létérti küzdelemben címmel jelent meg magyarul.

Mint Patthy László kifejtette, a "kopernikuszi forradalmat" követően a világegyetemről kialakult elképzelések a XIX. század közepéig "tudathasadásosak" voltak. Ebben a világképben ugyanis a Föld és az univerzum élettelen világát természeti törvények irányították, a jelenségeket tudományos magyarázatokkal lehetett értelmezni, ugyanakkor az élőlények eredetére, az élővilág fejlődésére vonatkozóan természetfeletti magyarázatokat fogadtak el.

Ennek a "koncepcionális skizofréniának" vetett véget Darwin elmélete, bebizonyítván, hogy a fajok kialakulását, az élővilág fejlődését is meg lehet magyarázni természeti törvényekkel. Darwin természetes kiválasztásról szóló elmélete "zseniálisan egyszerű" magyarázatot adott az élővilág csodálatos gazdagságára: véletlenszerű változások révén létrejött variációk közül szükségszerűen azok maradnak fenn, melyek a létért folyó versenyben életképesebbnek bizonyulnak.

"Darwin kivételes intellektuális teljesítménye elsősorban abban áll, hogy ő volt az első, aki a véletlen (véletlenszerű variáció) és a szükségszerű (természetes kiválasztás) összjátékának eredményeként értelmezte az evolúciós folyamatot" - magyarázta Patthy László hozzátéve, hogy Darwin műve a modern biológia elindítója, ám elmélete nem csupán a biológiára gyakorolt hatást. A darwini elméletre utaló természetes kiválasztás szókapcsolat gyakran fordul elő szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani, matematikai, statisztikai, demográfiai, fizikai tárgyú tudományos folyóiratokban.

Patthy László kiemelte, hogy Darwin elmélete ma is hat, mint azt a számszerűsíthető szcientometriai adatok is bizonyítják: a kilencvenes évek közepétől drámaian megugrott a Darwin főművére és a természetes kiválasztásra történő hivatkozások száma. Ez a változás a genomikai forradalommal függ össze.

Egyrészt a genomika szolgáltat olyan, korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt, mely lehetővé teszi számos, Darwin művében felvetett kérdés, például az előnyös, káros és semleges változások evolúcióbiológiai jelentőségének a megválaszolását. Másrészt az elmélet módszertani segítséget nyújt a genomadatok értelmezésére, így a gének és egyéb, funkcionális szempontból fontos DNS-elemek azonosítására.