Izgalmas családi programokat ígér a Kevi Juhászfesztivál, ahol a látogató a kulturális programok kavalkádja mellett megkóstolhatja a kevi birkapörköltet, sőt, saját kezével nyírhatja meg a juhokat!
Gasztronómia, hagyományőrzés, hagyományápolás, szórakozás, kikapcsolódás és sok-sok érdekesség - mindez egy hétvégén Túrkevén.
Régen a hosszú hajú fiúkat küldték „birkanyírásra”, Túrkevén azonban valódi birkák kerülnek a szakavatott kezekbe és szabadulnak meg a gyapjújuktól kézi és gépi nyírással. Amíg a birkákat megnyírják, a juhászkunyhó mellett gubába öltözött juhász vigyáz a nyájra valamint a bográcsban készülő birkapörköltre - ez utóbbit többen fogják főzni, és megküzdenek egymással a gasztronómiai versenyen.
A gyerekek közben négyes kosfogaton kocsikázhatnak, kipróbálhatják ügyességüket a különböző népi mesterségekben, vagy beleélhetik magukat a bábszínház mesejátékába. Délben – a bográcsban főtt ételek mellé – „jó ebédhez szól a nóta”, azaz fellépnek a túrkevei népdalverseny győztesei is.
Az este az igazi fesztiváli forgatag ideje, lesz juhászbál és utcabál is. Másnap kora reggel már a református templom erkélyén szólal meg a tárogató muzsika, az alföldi kurjongatók. A műsort kidoboló kisbíró és csujogató lányok ébresztik a várost, és hívnak a mulatság folytatására. Pihenésképpen üldögélhetünk a Liget gyepén vagy egyik padján, vagy látogassunk el a Finta Múzeumban Luka Lajos fűzbútor készítő „Vesszővarázs” kiállítására.
Túrkeve
Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén található. Országunk egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik.
A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint a Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.
A város neve két részből tevődik össze. A Túr a Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ősi magyar személynév. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették először a történeti források Nagytúr néven.
A terület 1426-ban Brankovics György szerb despotáé lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezőhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé, 1808-tól mezőváros, 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott.
Itt született és itt járt tanyasi iskolába Korda Sándor, Korda Vince és Korda Zoltán, a filmművészet világhírű személyiségei.
A város határában elterülő Ecsegpuszta természetvédelmi terület. Ecsegpuszta híres pásztora volt Finta Miklós, akinek fiai közül Sándor az Amerikai Egyesült Államokban alkotott szobrászként és íróként. Testvére, Gergely is szobrászként dolgozott Rodin párizsi műhelyében és itthon.
Látnivalók
Az 1951-ben alapított túrkevei Finta múzeum mára jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva olyan komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, amelynek célja, hogy bemutassa mindazt a természeti és kulturális értéket, amely ezen a tájon született az évezredek, évszázadok alatt.
A múzeum kilenc termében kiállított történeti, néprajzi tárgyak, dokumentumok és képzőművészeti alkotások megtekintése mellett a látogatók napjaink technikai eszközei (video-, számítógép) segítségével további információkat szerezhetnek a városról, a Nagykunságról és a gyűjteményről. Kipróbálva a felkínált lehetőségeket az itt szerzett gazdag élmény- és tudásanyag később is visszatérésre ösztönzi a múzeumbarátokat.
Az állandó kiállításon túl változatos témájú kiállításokkal, és egyéb múzeumi programokkal várjuk látogatóinkat a Vadász Pál Kiállítóteremben.
A Tiszántúl jellegzetes kunhalmai az emberi történelem tanúhegyei, amit bizonyítanak a túrkevei Terehalom gazdag bronzkori leletanyaga és a Bokroshalom Árpád-kori ezüst tarsolylemeze vagy Móric falu és Csudabala középkori emlékei. Az ezer éves magyar történelem apró láncszemeit alkotó helyi események mögött törzsökös családok, intézmények, kiváló tanítók, papok, művészek kitartó munkája húzódik. A református szellemiségű város értelmisége nyugat-európai műveltséggel felvértezve irányította a kun kiváltsággal rendelkező mezővárossá fejlődött települést.
Városi sétánk alatt meglátogathajuk továbbá a Trianon-emlékművet, valamint az I. és II. világháborús emlékműveket is.
Hogy jutunk oda?
Túrkeve megközelíthető közúton, Törökszentmiklós és Mezőtúr között balra, vagy Mezőtúrnál északi irányban, Kisújszállás felé. Budapesttől 160 kilométerre, Debrecentől 100, Szolnoktól pedig mindösszesen 651 kilométerre fekszik. A M3 autópályán Hatvan felől 110 kilométer, az M5 autópályán, az Újhartyáni leágazás felől pedig 120 kilométer Túrkeve.
Kinek ajánljuk?
Az igazi magyar tradíciók, no és pesze a birkapörkölt szerelmeseinek.
