A migrén a kultúrtörténet egyik legtöbbször megidézett panasza, Erich Kastner még viccelődött is vele: Migrénnek azt nevezik, amikor valakinek akkor is fáj a feje, amikor nem is fáj.” Matthias Keidel azonban komolyan veszi a migrénes tüneteket. Sőt: könyvet is írt A migrén címmel.

Egyáltalán: betegség-e a migrén? Már csak azért is indokolt kérdésfelvetés, mert sokan nem tájékoztatják házi orvosukat fejfájásukról, még akkor sem, amikor vizsgálatra mennek. Matthias Keidel pszichiáter, a Bayreuthi Kerületi Kórház Neurológiai Klinikájának főorvosa szerint betegség. Meglátása szerint a migrén biológiai okokra vezethető vissza. 

A professzor a könyv első részében felvázolja a betegség történetét, bemutatja a migrén diagnosztikai és klinikai kritériumait, jellemzi a migrénes rohamokat. A szerző feltárja a migrén okait, és leírja kialakulásának okait. De ami a legfontosabb: számtalan terápiás módszertajánl arra, hogy megakadályozzuk a fejfájásos roham kialakulását. 

A könyv nem a női magazinok vagy önsegítő site-ok konyhanyelvén íródott, hanem egy komoly szakami tapasztalatokkal a háta mögött alkotó főorvos stílusában, ugyanakkor aki érintett a témában bizonyára könnyen veszi majd az esetleges akadályokat. Ez azért sem lesz nehéz, mert Matthias Keidel közérthetően, de szakmailag teljességgel korrekt módon az olvasót partnerként kezelve tájékoztatja. 

A migrénről tucatszám születtek humoreszkek, melyek a vénkisasszonyok betegségeként jellemeztek, illetve a betegséget a máig a házastársi kötelességét hárító asszonnyal kapcsolják össze. Pedig a migrén csak Németországban nyolcmillió embert érint. A migrén története egyidős az emberiséggel. 

A fejfájásokról szóló első leírásokat már kr. előtti 6. évezredből is ismerünk. Az akkori ember persze a gonosz szellemek ármányának tartotta a fejfájást, de már az ókori egyiptomiak is tudományos igénnyel közelítettek a problémához. Ehhez képest máig vannak, akik a migrénes panaszokat emlegető honfitársainkat hipohondereknek bélyegzik. 

Még Zeusz is fejfájásra panaszkodott, így aztán Héphaisztosz baltával vágta ketté fejét, és ugyebár így született meg Pallasz Athéné. Az orvostudomány szerencsére nem baltával gyógyít, de nem is feltétlenül a nyakra-főre beszedett fájdalomcsillapítókkal. Matthias Keidel útmutatásainak köszönhetően sokat javulhat a páciens életminősége, így aztán nem lesz szüksége arra, hogy Zeuszhoz imádkozzon egy hatalmas baltáért.