Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A magyar regény csodája

A magyar regény csodája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 05. 09.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Ottlik Géza születésének évfordulójára és az Iskola a határon című regény kiadásának 50. évfordulójára emlékezik szombaton délután a Budavári Önkormányzat az író Attila út 45. alatti emléktáblájánál. Ottlik Géza 1958-tól haláláig élt a Krisztinavárosban.

A megemlékezésen köszöntőt mond Nagy Gábor Tamás polgármester, Ottlik Géza munkásságát Fráter Zoltán egyetemi docens méltatja. Az iskola a határon tulajdonképpen már 1949-re elkészült, ám mivel azt túl vázlatosnak találta az addig csak elbeszéléseket publikáló Ottlik Géza, visszakérte a kiadótól átdolgozásra. A kéziratot tíz évig csiszolgatta, a mű végül 1959-ben került az olvasók elé.

Ottlik az első változatot sem semmisítette meg; mint Kelecsényi László a kézirat publikálása kapcsán megírta, a szöveg visszavonása részben annak köszönhető, hogy Schöpflin Aladárnak nem tetszett a kézirat. Részben pedig annak, hogy Ottlik Géza sejthette, mi várna könyvére "a sematizmus irodalompolitikájának érájában", hiszen "fenyegető példaként ott lebeghetett előtte a nyomdából épphogy kikerült fordításának sorsa. Evelyn Waugh Utolsó látogatásának friss példányai egyenesen a zúzdába kerültek" - írta az irodalomtörténész a Jelenkor Kiadónál 1999-ben megjelent könyvben.

A szöveg az író halála után hagyatékával együtt az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került, és annak publikálása segített például eloszlatni azt a 1993-ban felreppent gyanút, hogy az Iskola a határont nem teljes egészében Ottlik Géza írta. A végleges változat azonban nem aratott átütő sikert megjelenése után, azt csak a hetvenes években induló új írónemzedék, az úgynevezett "Péterek nemzedéke" (Esterházy, Lengyel, Nádas, Hajnóczy) fedezte fel újra. A kilencvenes évek közepére az írónak szinte mitikussá növekedett a híre és a rangja, ezen az 1993-ban a könyvfesztivál szenzációjaként megjelent Buda című regény vegyes fogadtatása sem tudott csorbát ejteni. A Buda az Iskola a határon előzményeit és utóéletét meséli el, újraértelmezve az első regényt.

Ottlik Géza Budapesten született 1912. május 9-én. 1923 és 1926 között a kőszegi katonai alreáliskola, majd 1929-ig a budai katonai főreáliskola hallgatója volt. Érettségi után beiratkozott a budapesti egyetem matematika-fizika szakára. Első írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. 1939-ben Babits Mihály közölte a Nyugatban A Drugeth-legenda című elbeszélését. A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, de közben számos üldözöttet megmentett, többek között Vas Istvánt is. 1945 és 1946 között a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, hangjátékokat fordított és írt, 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt.

A kommunista időszakban kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. A kitelepítéstől csak az írószövetség közbenjárása mentette meg. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, amelynek első változatát még 1944-ben adta közre a Magyar Csillag. Első díját, a József Attila-díjat 1981-ben kapta, 1985-ben Kossuth-díjjal, 1988-ban Szép Ernő-díjjal, 1990-ben Örkény-díjjal jutalmazták. Ottlik Géza 1990. október 9-én Budapesten halt meg.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom Kiadó Szerzők

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr967851332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard