Kolozsváron közös zenei fesztivált és tudományos ülésszakot rendez május 22. és 24. között a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Hagyományok Háza.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója úgy fogalmazott, hogy Selmeczi György kezdeményezése olyan érdekes és időszerű volt, hogy örömmel csatlakoztak a dupla programhoz.
Annyira domináns mindhárom zeneszerző kötődése a népművészethez és a hagyományhoz, hogy valóban célszerű együtt tárgyalni munkásságukat. Lajtha széki gyűjtése nélkül például ma nem lehetne táncházmozgalom. A kolozsvári születésű Veress Sándor II. világháború előtt végzett moldvai csángó gyűjtése a magyar folklorisztika Bartók által is elismert teljesítménye - mondta Kelemen László.
Kitért arra, hogy Farkas Ferenc már nemzetközi hírnevet szerzett, amikor a Kolozsvári Konzervatórium zeneszerzés tanára és rektora lett a negyvenes évek elején. Alkotásaiban fellelhető annak a régi zenének az ihlető hatása, amely abban az időben a város kultúrájában, egyházi muzsikájában még nyomon követhető volt.
A Kolozsvári Magyar Opera évek óta missziós szerepet vállal a magyar zenei és művészeti értékrend ápolásában. Farkas Csínom Palkójának, Lajtha és Veress táncjátékainak bemutatói fontos szerepet játszhatnak e három zeneszerző újrafelfedezésében.
A tudományok ülésszakot ünnepi hangverseny előzi meg május 22-én a Kolozsvári Zeneakadémia koncerttermében. Itt autentikus széki, mezőségi és moldvai csángó népzene hangzik el, majd Farkas Ferenc Rhapsodia Carpatianáját, Lajtha László Erdélyi szvitjét és Veress Sándor Négy erdélyi táncát játssza a Kolozsvári Magyar Opera zenekara.
A konferenciát a 150 éves Erdélyi Múzeum Egyesületben (EME) május 23-án délelőtt tartják, a házigazda Egyed Ákos, az EME elnöke, és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera ügyvezető igazgatója. Este két egyfelvonásos táncjáték látható a Kolozsvári Magyar Operában: Lajtha László Lysistratája és Veress Sándor Térszili Katicája.
Végül Farkas Ferenc rég nem játszott történelmi témájú daljátékát, a Csínom Palkót mutatják be ugyanott.
