Jeles jubileum, kívül a reflektorfényből. Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt alapította meg II. József német-római császár és magyar király a mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet.
A ménesparancsnokság a következő esztendő szeptemberében 30 ezer hektáron és a legkülönbözőbb helyekről összevásárolt 599 lóval már meg is kezdte működését - olvasható a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. honlapján. Az udvar által kibocsátott alapító okirat tanúsága szerint Mezőhegyes "mintegy magvető helye legyen a jelesebb természetű és tartósabb erejű lovaknak ". A magyar lótenyésztésben Mezőhegyes az 1800-as években kiemelkedő szerepet kapott, hiszen ott született meg a három magyar lófajta: a nóniusz, a furioso star (mezőhegyesi félvér) és a gidrán.
A nóniusz az első nemzetközileg is elismert és leginkább ismert magyar lófajta, amely Mezőhegyes mindmáig legnagyobb értéke és büszkesége. A XX. század második felében megkezdődött a sportlótenyésztés is, amelynek eredményeként 1984-ben állami fajtaelismerést is kapott a nóniusz. Napjainkban a ménes kft. területén több mint 200 lovat, többségükben nóniuszt és magyar sportlovat, csekély számban ügető fajtát nevelnek.
A ménesbirtok egyébként már XIX. század közepére túlnőtt a lótenyésztésen, tevékenységét ugyanis fokozatosan kiterjesztette a mezőgazdaság egész területére. A kiegyezést (1867) követően a gazdaság kettévált ménesintézetté és ménesbirtokká. A lótenyésztés mellett a mezőgazdasági tevékenység került előtérbe, aminek nyomán Gluzek Gyula tervei alapján megindult a tőkésítés.
Gluzek hamarosan európai hírű nagyüzemé fejlesztette a gazdaságot. Meghonosította a talajerő helyreállításának szerves trágyával folytatott gyakorlatát, szimentáli tehenek és bikák importálásával megvetette az állattenyésztés alapjait. A növénytermesztés szerkezetének megváltoztatásával (cukorrépa, kender) felvirágoztatta Mezőhegyesen a feldolgozó ipart.
A II. világháború után mindössze hat ló maradt a gazdaságban, később sikerült a nyugatra hurcolt lovak egy részét visszaszerezni, így újraindulhatott a tenyésztés.
A növénytermesztésben a termésfokozás érdekében tudományos alapokra helyezték a gazdálkodást, új intenzív fajtákat vetettek, gondoskodtak a tápanyag visszapótlásról, a vegyszeres növényvédelemről és az öntözés szakszerű alkalmazásáról.
A rendszerváltás előtt a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd Mezőgazdasági Kombinát 20 ezer hektáron gazdálkodott. A kilencvenes évek elejére azonban a nagyüzem nehéz helyzetbe került, kivált a cukorgyár, majd azt fel is számolták. A kombinát maradék részét 1992-ben részvénytársasággá alakították át, és egy reorganizáció keretében profiltisztítása is sor került. Fő tevékenységgé a vetőmag előállítás és a tejtermelés vált, majd a kormány döntése alapján a mezőgazdasági profil 2004-ben privatizálásra került.
A lótenyésztést ezt követően az állami tulajdonban maradt Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. folytatta, míg a többi ágazatot a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Zrt. mint magánvállalkozás vitte tovább. Az utóbbi társaság vezérigazgatója szerint tavaly kiemelkedő eredménnyel zárták az évet, hiszen árbevételük elérte a 6 milliárd forintot, míg a nyereségük 418 millió forint volt.
A ménesbirtok egyébként Mezőhegyes városának is szerves része, hiszen a 225 év alatt megépített ingatlanok zöme ma műemlék. A város polgármestere elárulta, hogy a több mint ötven műemléki épülettel a város a világörökségi cím várományosa. Csanádi István hozzátette, hogy az önkormányzat sikeresen szerepelt a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács egyik pályázatán, így várhatóan a közeljövőben megkezdődhet az 1874-ben épült patinás Centrál Hotel felújítása, amelyben a polgármesteri hivatal kap majd elhelyezést.
