Pártot alapítana Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója, aki gyakran álmodik az Angliában már működő rendszerről. A Kastélypárt névre keresztelt szerveződés érdekében apró lépéseket tevő igazgató bizonygatja: egy pártnak sem volt még tagja, de a Kastélypártba biztosan belépne.
- Már hogyne hinnék benne, hiszen ha másutt működik, nálunk miért ne működne. Csak hát annyi mindent meg kellene még tennünk nekünk, műemlékvédelmi szakembereknek ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon. Mert hogyan is jövök én ahhoz, hogy a 400 éve gondosan nyírt angol gyep maradandóságához mérjem a magyar mentalitást.
- Ön egy Budapest közeli város messze földön híres, gyönyörű kastélyának a vezetője. Ha jól tudom, látogatottsági mutatóikra nem lehet panasz, és még többen jönnek majd, ha a sokmilliárdos rekonstrukció elkészülte után ámulatba ejtően szép lesz a belső tér és a hatalmas park. Mi a baj?
- Amikor a belföldi turizmusról beszélgetünk, óhatatlanul kissé keserű lesz az ember szájíze. Egyre kevesebb pénze van az embereknek az utazásra, kikapcsolódásra, s ha költenek is effélére, korántsem biztos, hogy mondjuk a wellness helyett a műemlékvédelmi ritkaságokat, gyűjteményeket és kastélyokat keresik fel. Pedig semmivel sem kerülne többe, az élmény pedig egy ilyen helyen hatványozott: ódon falak közötti szembesülés a múlttal a mai kor követelményeinek megfelelő kulturális programokkal, kavalkáddal, színházzal és koncerttel megtűzdelve.
- Ha jól sejtem: a szakmai körökben gyakran hangoztatott plázaszerepet körvonalazza éppen…
- Valóban. Az örökségvédelemre, illetve a hazai kastélyok fenntartására fordítható állami keret erőteljes lefaragása után nekünk magunknak kell kitalálnunk az előre menekülés módját. Ha a már megszokott kastélylátogató programokhoz sok egyebet is társítunk, mintegy plázakínálatot teremtve, a siker nem maradhat el.
- „Hazabeszél?”
- Természetesen. Sokat nyújtani egy helyen - ez a cél. A Gödöllői Királyi Kastélyban nem csak a múzeumi rész ejti ámulatba a betérőt. Nálunk a színházi előadás és a koncert ugyanúgy megszokott, mint a divatbemutató vagy a kirakodó vásár, de a barokk napok, az ádvent, a télbúcsúztató és az Ibolya nap is mindig emlékezetes nagyoknak és kicsiknek egyaránt. Miért ne lehetne ezt minden magyar kastélyban megcsinálni, ahol a körülmények lehetővé teszik? Sőt miért ne lehetne 2-3 napos körutakat szervezni a hazai örökségvédelmi „bázisok” bekapcsolásával?
- Egy hazai hálózat megteremtésére gondol?
- Összefogásra gondolok a szó minden értelmében, akár nonprofit formában. Ha ki tudnánk építeni ezt a hálózatot, akkor az ország távoli, eldugott csücskében található kastélyokban is pezseghetne az élet, s nőhetne a bevétel.
- Úgy tudom, hogy Ön már megtette a kezdő lépéseket, és most nem csak a személyes példamutatásra, hanem a fentebb emlegetett „álmára” is gondolok.
- MKP: Magyar Kastélypárt - így hívnák álmaim szövetségét. Olyan pártféle lenne ez, amelyben a kötelességek dominálnak. Fő feladat lenne a kulturális örökségek, a hazai építészeti és műemléki védelem rangjának emelése, illetve ezeknek az értékeknek átplántálása másokba . Angliában 1885 óta működik ilyen párt, ma már 3,5 millió taggal, közöttük 52 000 önkéntes örökségvédővel.
- Létrehozható lenne nálunk is egy ilyen párt?
- Miért is ne? Képzeletben én már beléptem, várom a csatlakozókat. Bárkit, aki kedvet érez a fenti feladatokhoz.
- Tagdíjat is kellene fizetnie?
- Angliában kell, nálunk nyilván szerényebb hozzájárulásról lehetne szó. Ha hozzálátunk, 10- 15 év múlva úgy 350 000-en lehetnénk…
- Vegyük ezt felhívásnak?
- Akár!
