A korábbi elutasító döntését visszavonva hozzájárult a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága is ahhoz, hogy a Terror Háza Múzeum előtti zöld területen egy szoborjellegű műalkotással, rozsdás lánctömeggel állítsanak emléket a vasfüggöny 1989-es lebontásának - nyilatkozta a döntés egyetlen tartózkodó szavazatát leadó Ráday Mihály (MSZP) pénteken.
Ráday Mihály elmondta, hogy a szoborjellegű rozsdás lánctömeg megítélése egyéni ízlés kérdése. A művel kapcsolatban neki nincs gondja, az elfogadható, végül is majd megítéli azt az utókor. A helyszín célszerűségét azonban csak úgy, mint két hete, most is vitatta. Mint mondta, a Terror Háza Múzeumnak nem kellene az utcára eszkalálódnia. Szerinte ennek a szoborszerű tárgynak olyan helyet kellene találni, ami egy újabb emlékhelyet hoz létre. Példaként említette a volt német nagykövetség Stefánia úti épület előtti részt. A nyugati határnyitást ugyanis 1989-ben itt provokálta ki a nagykövetség udvarán összegyűlt rengeteg kelet-német ember. Ezért Budapesten inkább ehhez a helyhez köthető a vasfüggöny elhelyezése, a határnyitás, mint a Terror Háza Múzeumhoz - jegyezte meg. Hozzátette, hogy az Andrássy úton viszont elfoglalja a sétányt ez az alkotás.
A városképvédelmi bizottság két hete az MSZP-SZDSZ-képviselők többségi szavazatával utasította el ennek a szobornak a felállítását. Akkor Horváth Gyula (MSZP) alelnök nyilatkozta azt, hogy a városnak más pontján lenne célszerűbb ennek a rozsdás vaslánc-szobornak az elhelyezése. Egy térségen belül ugyanis nem szerencsés, hogy ilyen töménységben jelenjenek meg olyan jelképek, amelyek egy bizonyos kort idéznek.
A kulturális bizottság ülésén P. Szűcs Julianna (MSZP) szintén tartózkodott, mivel művészettörténészként úgy vélte, hogy nem a legjobb hely e szobor számára az Andrássy út. Példaként említette, hogy az esztétikailag kiváló, 1956-os emlékmű sincs jó helyen, a Felvonulási térnek a jelenlegi részén.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kulturális bizottság keddi ülésén elmondta: a szobor azt akarja jelképezni, hogy Magyarország nemcsak 1956-ban, hanem a vasfüggöny lebontásával is történelmet írt. Fontos, hogy erre felhívjuk a figyelmet - tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum közalapítványa által felkért F. Kovács Attila tervét a Budapest Galéria bíráló bizottsága is támogatta. A szakértők szerint a felállításra javasolt 380 centiméter hosszú, 296 centiméter magas és 80 centiméter széles kompozíció, a brutális rozsdás lánctömeg szinte eszköztelenül, mégis hatásosan képes érzékeltetni azt, hogy Magyarországot 40 éven át "vasfüggöny" néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától.
