Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Táncdarabbal és kiállítással emlékeznek meg Nurejevről

Táncdarabbal és kiállítással emlékeznek meg Nurejevről

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 05. 17.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Táncdarabbal és kiállítással emlékeznek Franciaországban a 20. századi táncművészet egyik legnagyobb alakjára, a fiatalon elhunyt Rudolf Nurejevre, aki kalandos körülmények között épp egy francia turnét követően disszidált.

Rudolf Nurejev halott (Rudolf Noureev is dead) - ez a címe annak a táncdarabnak, amelyet a Saint-Denis-ben megtartott nemzetközi koreográfiai találkozón bemutattak a legendás orosz táncos életéről. A közép-franciaországi Moulins-sur-Allierben, a színházi jelmezek és díszletek országos központjában pedig kiállítás nyílt Nurejev ruháiból, fotóiból, amelyek annak idején címlapon szerepeltek az egész világ sajtójában. Ugyanitt tervezik létrehozni a művész múzeumát, ez a kiállítás a beharangozója a tervnek, amelyet 2011-re akarnak befejezni. Akkor lesz 50 éve, hogy a táncos Nyugatra menekült és Franciaországot választotta hazájául.

Hogyan válthatott mítosszá az 1993-ban, 54 éves korában AIDS-ben meghalt balettművész? René Sirvin, a Le Figaro újságírója, aki 1961. május 18-án elsőként készített vele interjút, úgy látja, hogy hiába volt korábban is ragyogó tehetség, a párizsi Le Bourget repülőtéren lejátszódó jelenet kellett ahhoz, hogy a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerüljön. Ez volt a leghihetetlenebb Nyugatra szökés, amelyet keleti művész végrehajtott. 1961. június 16-án, amikor egy vendégszereplés után a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, egy merész ugrással a francia rendőrök mellett termett. (A jelenetet Claude Lelouch is beledolgozta az Egyesek és mások című filmjébe). Híres lett, de a Szovjetunióban hazaárulónak tekintették és csak 1989-ben térhetett vissza.

Nurejev élete tele volt regénybe illő történetekkel. Hamet és Farida Nurejev negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot a transzszibériai expresszen, nyomorúságos gyermekkorát Ufában élte le, a földön aludt és mindig éhes volt - mesélte Sirvin a Le Monde-nak.

Ez a végletes szegénység élete végéig kísértette és Martine Kahane, a kiállítás kurátora szerint ez volt személyiségének meghatározó eleme. "A száz ruha között, amelyeket kiállítottunk, némelyik elképzelhetetlen mértékig el van koptatva, tele vannak stoppolással. Annak az embernek az igazi élete, aki a nagyok és a gazdagok között élt, utazótáskáiban volt. Cipői, harisnyái, ruhái és egy termosz tea volt bennük".
Nurejev munkája megszállottja volt. Az 1950-es években a Kirov színház csillagaként az egyik szeretőjével filmeztette magát, hogy a filmet visszanézve elemezze teljesítményét és javítson rajta. 1983 és 1989 között a párizsi Operában táncában soha nem látott magaslatokra helyezte a mércét.
"Nem szerette a testét, túl kicsinek tartotta magát (173 cm volt) és különleges ujjasokat készíttetett magának, hogy meghosszabbítsa karjait" - árulta el a kiállítás kurátora.

Nurejev a legnagyobbakat is megihlette művészetével. Maurice Béjart az ő számára koreografálta A vándor éneke (Le chant du compagnon errant) című darabját, Martha Graham az ő méretére szabott egy Lucifert, míg Ken Russell, az excentrikus angol rendező Rudolph Valentinót, a némafilm férfiszépség-ideálját játszatta el vele. "A dicsőséget akarta, megkapta és megfizette az árát" - húzta meg az utolsó ecsetvonást a művész portréján Martine Kahane.

A táncművész szexuális étvágya is felkeltette a sajtó figyelmét. Kahane szerint ez lazítási módszer volt nála. Melegként nemcsak politikai, hanem erotikus ikonná is vált. A hidegháború és a kapitalista tömegkultúra terjeszkedése idején ő volt a megfelelő személy a megfelelő helyen. A 60-as évek szexuális felszabadulásának jelképe lett, meghódította a tömegeket, olyan gazdag nők oldalán jelent meg, mint Jackie Kennedy, de a szerető, a testőrei férfiak voltak.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tánc Klasszikus

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián
  • Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza
  • Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr937851848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard