Május 30-án ünnepelte 75. születésnapját Alekszej Arhipovics Leonov szovjet-orosz űrhajós, az első ember, aki kilépett a kozmoszba. Szibériában született, de iskoláit már a Szovjetunió európai területén végezte. Fiatalon beleszeretett a repülésbe, így a légierőhöz vonult be, hogy pilóta lehessen.
A Voszhod-2 űrhajóban társa Pavel Beljajev parancsnok volt, az űrsétára nem sokkal a fellövés után, 1965. március 18-án került sor. Leonov 12 percig és 9 másodpercig lebegett a "semmiben", ezalatt 28 ezer kilométert tett meg. Az űrverseny miatt nem kellő alapossággal előkészített kaland majdnem katasztrófával zárult: a szkafander a belső nyomás miatt felfúvódott, így az asztronauta nem fért be a zsilipbe szűk nyílásán. Végül komoly kockázatot vállalva egy szelep megnyitásával levegőt engedett ki űrruhájából, így tudta visszapréselni magát a zsilipbe - de rossz pozícióban, emiatt az ajtó becsukása tornászmutatvánnyá fajult, miközben levegője majdnem elfogyott. A kabinban időközben megnőtt az oxigénnyomás, ami robbanásveszélyt idézett elő, a hibával küszködve az űrhajó a tervezett helyszíntől 2000 kilométerre, az Uralban ért földet. Helikopterrel nem tudták kimenteni őket, ezért utat kellett vágni a fenyőrengetegben, ezalatt az űrhajósokat csak egy üveg konyak melegítette a fagyos éjszakában.
Leonov lett volna az első szovjet holdexpedíció parancsnoka, de a programot törölték, amikor az amerikaiak megnyerték az űrverseny eme szakaszát. 1971-ben ő vezette volna a Szaljut-1 űrállomás első személyzetét felszállító űrhajót, de társa megbetegedése miatt a tartalék legénység szállt föl - és vesztette életét visszatérés közben. Leonov az első közös szovjet-amerikai űrrepülésen jutott vissza az űrbe, 1975. július 15-21. között a Szojuz-19 parancsnokaként volt részese a világ első nemzetközi űrrandevújának, az összekapcsolt Apollo és Szojuz 44 órás közös repülésének.
Leonov közszeretetnek örvendő, éles eszű, szellemes, kedves embernek bizonyult, aki a kritikus helyzetekben sem esett pánikba. A halál szele többször meglegyintette: kezdő pilótaként túlélt egy ejtőernyős balesetet, meghalhatott volna űrsétája során, és akkor is, ha ő indul útnak a Szaljut-1-re. Egy autóbaleset során ő mentette ki feleségét a jeges tóba csúszott kocsiból; 1969-ben a Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár ellen elkövetett merénylet során a lövések az ő autóját érték, a sofőr meg is halt. A Szovjetunió kétszeres hőse, és megkapta a Lenin-rendet is. 1976 és 1982 között a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ vezetője volt, 1991-ben szerelt le. Elismert és tehetséges festő, a Szojuz-Apolló misszió során a világűrben is készített vázlatokat, s több könyve is megjelent.
