A nagyszabású tehetségkutató tévéműsorok készítőit többen azzal vádolják, hogy abból csinálnak üzletet, hogy embereket aláznak meg élő tévéközvetítések alkalmával, ami különösen akkor felháborító, ha ez gyerekszereplőkkel történik meg.

Az indulatok a Britain’s Got Talent című tehetségkutató műsor kapcsán szabadultak el, ahol a fináléban a Diversity nevű tánccsapat nyert. Az esélyesnek tartott Susan Boyle-t – mint már korábban hírt adtunk róla – ez annyira kikészítette, hogy kórházi kezelésre szorul, de igencsak megviselte a vereség a 10 éves döntős énekes kislányt, Hollie Steelt is, aki már a színpadon könnyekben tört ki.

A Daily Mail Online egyik újságírója hevesen tiltakozik a gyakorlat ellen, hogy ilyen fiatal gyerekeket is kitesznek a szervezők a színpadra. Azt állítja, hogy ez nem sokban különbözik a medvetáncoltatástól, amit ugye nem is mutatnak a tévében, mert a jó britek szeretik az állatokat. Ellenben a gyerekek alázása az bevett szokás.

A szakértők szerint egy gyerek ilyen fiatalon nem tudja még eldönteni, hogy jót tesz-e neki a médiaszereplés és főleg nem tud mit kezdeni a hatalmas hírnévvel, ami egy csapásra körülveszi őt. Egy iskolai ki-mit-tud egészen más, mint egy ilyen gigaprodukció, aminek szervezőit csak üzleti szempontok vezérelik, és nem foglalkoznak a versenyzők lelki életével. Nem egy olyan celebet ismerünk, aki felnőttként igen csak megkeserülte, hogy gyerekként vált híressé. Talán Lena Zavaroni esete az egyik legtragikusabb, aki tízévesen 1974-ben sorra nyerte a tévés tehetségkutató versenyeket, saját albumot adott ki, aztán 35 évesen belehalt az anorexiába, amiből húsz éven keresztül nem tudott kigyógyulni.