Túléli a legveszélyesebb helyzeteket is, megkapja az összes nőt, akit akar, és mindeközben nem is öregszik: James Bond figurája nem csak a moziközönséget nyűgözi le évek óta, hanem a tudósokat is. A kutatók a hétvégén a németországi Saarbrückenben cserélik ki eszméiket a világ egyik, ha nem a legsikeresebb titkos ügynökéről.

A konferencia programjában fórumok és előadások szerepelnek, amelyek többek közt a hősök szeptember 11-i terrorcselekmények utáni változásának kérdését járják körül. A tudomány képviselőit bizonyára az is izgatja, hogy Bond vajon miért járja be a fél világot egy-egy filmben. A kutatók ennek a kérdésnek is alaposan utána jártak, az eddigi 22 Bond-film mellett a 007-es ügynök atyjának, Ian Flemingnek az eredeti könyvszövegeit is megvizsgálják.
"A filmek a mozivásznon látható fantáziaként visszatükrözik az második világháborút követő egész nyugati, de valójában az egész globális korszakot" - mondta Frenk. Az említett időszak a brit gyarmati rendszer felbomlásától egészen a legutóbbi Bond-film, a Quantum csendjében bemutatott környezeti fenyegetésekig, és a nyersanyagokért folytatott küzdelemig terjed.