Mikrochippel ellátott méhek és robotok közösen derítenék fel a jövőben a környezetbe jutott mérgeket. A méh, hátán a mikrochippel információt gyűjt egy területről, majd számítógépek értékelik ki az adatokat, és egy robotot küldenek ki oda. Bármilyen sci-fi-szerűen hangozzék, német kutatók most egy ilyen projekten dolgoznak.
A kaptárba érkező méh egy szűk járaton kell, hogy áthaladjon, ezalatt lesodródik róla a virágpor egy része, amely azonnal kémiai elemzésen megy át. Amennyiben a pollen vegyileg vagy radioaktívan terheltnek bizonyul, a számítógép jelenti: "Érdekes méh, továbbkövetni."
A 0,4 milligrammos chip jelzi a számítógépnek, melyik méhről van szó. Ahhoz, hogy kideríthessék a biológusok, hol gyűjtött nektárt egy bizonyos állat, le kell fordítaniuk a "beszédét". "Ha egy méh jó nektárgyűjtő helyszínre bukkant, fajtársainak tánccal, azaz potroha rázogatásával árulja el, merre járt", mondja Jürgen Tautz, würzburgi méhszakértő. A kutatók időközben megtanulták értelmezni ezt a táncot.
Elképzeléseik szerint aprócska infravörös kamerák vennék fel a méh sötétben tett "tánclépéseit" - tudósít a Süddeutsche Zeitung online kiadása (www.sueddeutsche.de). Egy számítógép hivatott elemezni a képeket, és a tánc időtartama, valamint a méh fajtársaival bezárt szöge alapján kiszámolni a repülés útvonalát. Az adatokat ezután egy Merlin nevű minirobotba táplálják be, amely elindul a leírt helyszínre, hogy talaj- és levegőmintákat vegyen ott.
Merlin úgy néz ki, mint egy távirányítású autó, és hasonlóképp is működik.
Eredetileg az Esa űrügynökség egyik Mars-missziójához készült, de végül nem őt választották e célra. Azóta nagy kiterjedésű tűzeseteknél vetették be, többek közt a tűzoltókra esetlegesen veszélyes gázokat derítette fel.
Itt azért van rá szükség, mert a méhek táncából nem lehet teljes pontossággal meghatározni a szennyezett helyet. A robot nagyobb területet kutat át, tömegspektrométerével pedig képes megállapítani, hogy a növényi levelek felszínén van-e káros anyag.
A projektet az EU félmillió euróval támogatja. A kutatók becslése szerint mintegy négy év múlva kerülhet át a gyakorlatba a módszer. Segítségével ki lehet majd deríteni, hogy például mekkora a radioaktivitás az áramcégek erőművei környékén, vagy hogy hol nőnek genetikailag módosított növények.
A méhek felhasználási lehetőségei szinte végtelenek, és a világon mindenütt bevethetők - akár katasztrófahelyzetben is. Egy vegyi- vagy reaktorbalesetnél anélkül lehet majd mérni a terhelést, hogy embereket kelljen veszélybe sodorni.
