Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság két világháború közti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Mírovban a csehországi magyarok.
A megemlékezés alkalmával a csehországi magyar szervezetek, valamint a szlovákiai és a magyarországi magyarok, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél. A mírovi várbörtön kápolnájában katolikus szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére. Az emlékünnepségen ezúttal egy nagyobb számú lengyel csoport is részt vett.
A cseh- és morvaországi magyarok a magukénak vallják Esterházy Jánost, emlékét ápoljuk és őrizzük - példa erre a mírovi emlékmű felállítása is - mondta Hyvnar Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Esterházy János a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Mírov község is törődik az egyetlen Csehország területén álló Esterházy-emlékművel. A budapesti székhelyű Esterházy János emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség ezért 2007-ben Esterházy János Emlékérmet adományozott Mírovnak. Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - kiderítették, hogy a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található.
A csehországi magyarok a motoli emlékhelyen Esterházy-táblát szeretnének elhelyezni, de a cseh hatóságok nem hivatalosan jelezték: nem adtak ehhez hivatalos beleegyezést. Esterházy Jánost eddig ugyanis Szlovákia és Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván. Annak ellenére, hogy a Csehszlovák parlamentben ő volt az egyetlen képviselő (!), aki nem szavazta meg a zsidóellenes intézkedéseket...
