A monori Fesztiválcsarnokban a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével először rendeznek nagyzenekari koncertet vasárnap késő délután; a zene ünnepén a hangverseny szólistája, egyben a program szervezője Mocsári Károly zongoraművész, aki a város lakója.
Hétköznapokon a csarnok közepén az őstermelők asztalai állnak, aztán kitalálták, hogy az új pavilonsorok által határolt fedett, mégis szellős piac kulturális eseményeknek is helyet adhat a nyári időszakban - mondta a világjáró zongoraművész az MTI-nek. Mocsári Károly hozzáfűzte: a zene ünnepén először hallgathatnak a monoriak nagyzenekari koncertet.
A száz éve épült, nemrég felújított Vigadó épületének dísztermében télen szerveznek zenei eseményeket, főként kamarakoncerteket. Tavaly decembertől már rangos művészeket láthatnak vendégül, mert a helyi Lions Club által szervezett közadakozásból sikerült összegyűjteni egy jó zongora árának felét, a másik részt pedig a város önkormányzata pótolta.
Így kerülhetett a 200 személyes, jó akusztikájú díszterembe egy szakszerűen felújított, 1926-os gyártású New York-i Steinway O modell, amelyet Mocsári Károly választott ki.
A történtek után már Monoron járt például a Franciaországban élő mezzoszoprán, Csordás Klára; Bogányi Gergely áprilisra hirdetett koncertjét a zongorista betegsége miatt kellett októberre halasztani. Mocsári Károly már tárgyalt Kocsis Zoltánnal, Ránki Dezsővel, Jandó Jenővel és Hauser Adrienne-nel is egy-egy monori fellépésről.
A Pest megyei várost - amelyben két zeneiskola működik - és a termet a zongoraművész szeretné bekapcsolni az országos hangversenyéletbe. Mint mondta, ehhez partnerre lenne szükségük, hiszen sokáig nem tartható, hogy "barátságból" játsszanak a zenészek.
Mocsári Károly megjegyezte: a pályázatokkal elégedetlen, mert ezek többsége előírja, hogy kortárs művet is meg kell szólaltatni. Szerinte a vidéki közönséggel először Haydnt kell elfogadtatni, a modern alkotások csak sok év múlva lelhetnek hallgatóra azokon a helyeken, ahol csak az utóbbi évtizedekben kezdett bontakozni a zenei élet.
A Monoron nevelkedett zongoraművész évekig élt Párizsban, és a koncertezés mellett 1990 és 1996 között az Européen Conservatoire de Musique de Paris-ban tanított zongorát. Jelentős nemzetközi karriert futott be azóta, hogy 1981-ben különdíjat nyert a budapesti nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyen.
További versenygyőzelmei (Cziffra, Van Cliburn, Rubinstein) után szólistája volt több híres együttesnek, például a Manchester Hallénak, a londoni filharmonikusoknak, az English Chamber Orchestrának, valamint a Nemzeti Filharmonikusoknak.
