Június 23-án tölti be 75. életévét Nepp József rajzfilmrendező, a magyar animációs filmművészet kimagasló alakja, a Mézga család és a Gusztáv és Dr. Bubó rajzolója.

Csepelen született, diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán szerzett 1957-ben. A Pannónia Filmstúdióhoz került és innen is ment negyven évvel később nyugdíjba. Végigjárta a szamárlétrát, háttértervezőből 1961-ben nevezték ki rendezőnek. A sokoldalú művész foglakozik filmzenék szerzésével, háttérfestéssel, animációval, forgatókönyv-írással is és tanított az Iparművészeti Főiskolán. 

Alkotásait groteszk stílus, ötletes cselekményvezetés, elementáris humor jellemzi. Első önálló munkája, a Szenvedély modern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival. Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot - alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ezért a néző könnyen tud azonosulni vele, de mivel mindig pórul jár, ki is tudja őt nevetni. Gusztáv alakja fogalommá vált: ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával. 

Nepp József az egyik alkotója az ugyancsak méltán népszerű Mézga család sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már teljesen a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit. A Mézga család könyv alakban is megjelent 2003-ban. Szintén fogalommá vált a Dr. Bubó sorozat, amelyet a hetvenes évek közepén készített. 

Az utóbbi évtizedekben Nepp József az animáció "mindeneseként" igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, Az erdő kapitányáét), de minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban ebben a mindenesi minőségében lett animátora az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a régi mesét más nézőpontból, kiforgatva elmesélő Hófehér (1983) és a Gréti is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit (1986). 

Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát; 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett.