Henri Matisse érett kori műveiből nyílt kiállítás a madridi Thyssen-alapítvány galériájában. A nagy XX. századi képzőművész (1869-1954) olyan termékeny volt, mint kevesen.
A kiállított darabokat 50 múzeum és magángyűjtő kölcsönözte a világ minden részéből - írta az El País című spanyol lap. Belső terek, tájképek, odaliszkok, aktok a központi témák. Matisse Nizzában alkotta őket, ahol az első világháború végén letelepedett.
A művész "luxusperiódusa" volt ez a korszak, nem azért, mert elpolgárosodott, ahogy egyes kritikusok állítják, hanem azért, mert akkorra már annyira uralta a festészetet, hogy képes volt néhány másodperc alatt mesterművet létrehozni - közölte a kiállítás biztosa, aki ezzel kapcsolatban a művész kortársát, Louis Aragont idézte.
A francia író egy esszéjében azt írta Matisse-ról, hogy egyetlen luxusa a festészet volt: "az önmagáért való festés, az érzések és a szellem luxusa, egy szükséges luxus". Az első két terembe azok a képek kerültek, amelyek belső tereket ábrázolnak. A festő az ablakok segítségével játszik a fényekkel és az árnyékokkal, a szobák mélyén női alakokkal. Majd tájképek következnek, erkélyek, kertek, olajfák között beszélgetők, mindaz, amit egy lakásból kinézve láthat az ember.
Ebben a korszakban Matisse-ra nagy hatást gyakorolt az iszlám művészet. Odaliszkokat festett minden lehetséges pózban, de aktokat is a görög klasszikusok módjára. Szobrainak nagy része is ebből a korszakból származik.
A kiállítás utolsó szobájában láthatók azok az óriási rajzok, amelyeket akkor alkotott, amikor feleségét és lányát Franciaország náci megszállása idején letartóztatta a Gestapo.
