Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Ötven éve hallhattuk először a Szabó-családot

Ötven éve hallhattuk először a Szabó-családot

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 06. 28.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötven éve, 1959. június 30-án kezdték meg a Kossuth Rádióban a családregény-sorozat, a Szabó-család sugárzását.

Az első számú - és eddig egyetlen - magyar rádiós teleregény népnevelő családtörténetként indult, a mindennapi élet eseményeit dolgozta fel mindenki számára érthető formában. A forgatókönyv napról-napra frissült, próbálta követni a közéleti eseményeket. A pártpolitikai témáktól a készítők igyekeztek távol maradni, de így is megesett, hogy az ORTT négyszázezer forintra büntette a sorozatot, mert egyoldalúan kampányolt a NATO-csatlakozás mellett.

1959 januárjában Liska Dénes, a József Attila Színház dramaturgja kapott megbízást a sorozat írására, aki negyven esztendeig, 1999-ig vett részt ebben a munkában, szerzőtársai később Bozó László, Baróti Géza és Forgács Péter voltak.

Az utolsó epizódokat Pozsgai Zsolt és Bakonyi Péter írta. A készítők mit sem tudtak az Amerikában és Angliában már évtizedek óta sugárzott szappanoperákról, maguknak kellett kitalálniuk azt a családot, melynek tagjai aztán megjelenítették a szocialista élethelyzeteket, és a különféle foglalkozásokból eredő konfliktusokat. Maguk sem gondolták, hogy az adások akkora közönségsikert aratnak, hogy a történet negyvennyolc éven át folytatódik majd. Az ilyen életmesékben, amilyen a Szabó család is volt, nincs egyetlen főszereplő, csak fontosabb, és kevésbé fontos karakterek, a cselekmény általában egy közösség köré szerveződik, s követi az életüket epizódról-epizódra.

Az első szereplők, a Szabó nénit alakító Gobbi Hilda, a Szabó bácsit megszemélyesítő Szabó Ernő, majd Rajz János, s a többi szereplő, Benkő Gyula, Kállai Ferenc, Vörösmarty Lili, Lőte Attila, Zenthe Ferenc a hallgatók kedvenceivé váltak, szinte családtagnak számítottak sok magyarországi otthonban. A műsor hallgatottsága 1962-ben nyolcvan százalékos volt, ez az arány húsz év múlva negyven százalékra csökkent.

1997-ben a rádiójátékot a hallgatók 6,6 százaléka kísérte rendszeresen figyelemmel, ami az akkori viszonyok közepette még mindig magas aránynak számított. A Gallup 2007. évi mérése alapján a rádiót hallgatóknak már csak 2,5 százaléka kapcsolt az adásra, ez körülbelül negyvenezer embert jelentett hetente.

A rádiójátékban több mint ezer színészt foglakoztattak, köztük Sztankay Istvánt, Kautzky Armandot, Oszter Sándort, Moór Mariannát, Mednyánszky Ágit, Kézdy Györgyöt, Schnell Ádámot. Érdekesség, hogy Zenthe Ferenc előbb egy zongorista szerepét játszotta, aki egy nő miatt a Dunában végezte. A hallgatók felháborodása olyan nagy volt, hogy az írók szinte azonnal kitalálták neki egy újságíró figuráját, amit aztán haláláig játszott. Életének utolsó hónapjaiban ágyában fekve telefonon olvasta be a szövegét.

Negyvennyolc év, százötvenezer műsorperc, kétezer-ötszáz adás, a magyar színjátszás színe-java - ez volt a Szabó család. Az utolsó, 2487. adást 2007. február 19-én sugározta a Kossuth Rádió, s ezzel véget ért a magyar rádiózás leghosszabb rádiójáték-sorozata, a negyvennyolc éven keresztül minden héten jelentkező Szabó család.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Média Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
  • Előzetest kapott az Árva – itt a Saul fia rendezőjének új filmje Előzetest kapott az Árva – itt a Saul fia rendezőjének új filmje
  • 3 új kiállítással vár a Mai Manó Ház 3 új kiállítással vár a Mai Manó Ház
  • XXX: A Söndörgő 30 évének hangjai a világ színpadain XXX: A Söndörgő 30 évének hangjai a világ színpadain
  • Színház, koncert, jóga és trap: jön a SICC Fesztivál Színház, koncert, jóga és trap: jön a SICC Fesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr367854590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard