Sütő Andrásra emlékeztek szülőfalujában, Pusztakamaráson és Marosvásárhelyen, ahol szobrot állítanának a romániai magyar irodalom kiemelkedő képviselőjének és utcát is elneveznének róla.
A beszámoló szerint Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt polgármestere felszólalásában Sütő András hitét, emberségét, kételyeit emelte ki. Bolyaival és Einsteinnel vont párhuzamot, azzal a különbséggel, hogy az említett géniuszoktól eltérően Sütő András nagyságát, jelentőségét felismerte és elismerte a kor, amelyben élt. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, amely immár a Bolyaiak és Sütő András városa. A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színháztörténeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét.
A költőként is ismert politikus, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Sütőnek 1989 előtt volt a magyar nyelvterületen a legnagyobb, legáltalánosabb kultusza. Több éves mellőzés után ma újra szükségünk van az életmű jó értelemben vett kultuszára - tette hozzá. Szerinte Sütő megszólalását kényszerhelyzet szülte, mivel az otthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Nagy-nagy empátiával figyelt arra, hogy mi történik az erdélyi magyar közösséggel.
Borbély László parlamenti képviselő, volt fejlesztésügyi miniszter, a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy őszre tervezik annak a 12 órás dokumentumfilmnek a bemutatását, amely az 1990-es márciusi marosvásárhelyi eseményekről szól. Sütő András akkor a magyarellenes zavargások megfékezését próbálta elérni, de súlyos sérüléseket szenvedett.
Borbély László elmondta még, hogy "felvállaltuk a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író vásárhelyi szobra felállításának megoldását is". Vasárnap szülőfalujában, Pusztakamaráson is megemlékeztek Sütő Andrásról.
