Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Budapesti rejtély: vajon Leonardo alkotta a remekművet?

Budapesti rejtély: vajon Leonardo alkotta a remekművet?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 05.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

A washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában vendégszerepel a rejtélyes "budapesti ló"; a Szépművészeti Múzeumból az amerikai fővárosba érkezett, Leonardo da Vincinek tulajdonított lovas bronzszobrot július és szeptember között láthatja a közönség.

"A budapesti ló: a Leonardo da Vinci-rejtély" című tárlat pénteken nyílt meg a rangos múzeumban. A 24 centiméter magas szobrocska alatt a felirat: Leonardo da Vinci (1452-1519) által vagy után készített modell alapján öntötték. A látogatók így rögtön tudhatják, olyan szobrot látnak, amelyről nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy a nagy reneszánsz művész keze nyomát viseli.

A budapesti bronzlovas lenne az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor, ha bizonyíthatóan az ő munkája volna. A kételyeket azonban a washingtoni szakértőknek sem sikerült eloszlatniuk. A budapesti ló nemcsak a több egyéb lovas szobrocskát is felvonultató kiállításon foglal el központi helyet, hanem a galéria szakértői által végzett eredetvizsgálatnak is a főszereplője volt.

A tárlat megnyitása alkalmából tartott előadásában a kutatást vezető Shelley Sturman elmondta: a legkorszerűbb vizsgálatok alapján annyit tudtak megállapítani, hogy a szobrocska akár a 16. században is készülhetett, de lehet, hogy néhány évvel Leonardo 1519-es halála után. A szobron egyebek mellett röntgenfluoreszcens (XRF) vizsgálatot és háromdimenziós lézeres szkennelést végeztek. Nem derült fény olyan tudományos tényre, amely kizárná a 16. századi öntési időpontot, ám annak az agyag- vagy viaszmodellnek az eredete, amely alapján ló és lovasa készülhetett, homályban maradt.

Shelly Sturman az MTI-nek elmondta: azt nem tudták bizonyítani, hogy Leonardo keze nyomát viseli a budapesti szobrocska, amit nem is lehet kizárni. Annak megállapítása azonban sikerült, hogy bizonyosan abból az időből származik, amikor a nagy művész élt és az alkotás "összhangban van" Leonardo lovas rajzaival.

A Leonardónak tulajdonított bronzszobor bemutatása az Extremely Hungary nevű, Washingtonban és New Yorkban idén zajló amerikai magyar kulturális évad része. Orsós László Jakab, az évadot szervező New York-i Magyar Kulturális Évad igazgatója a kiállítás megnyitója alkalmából úgy fogalmazott: Magyarországnak bámulatos titkai vannak, amelyeket meg szeretne osztani a világgal. Azt mondta, a kiállítás, illetve a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum kurátorai és szakértői közötti együttműködés a kultúrák közötti párbeszéd építését szolgálja.

Bár Hiller István kulturális miniszter már a kulturális évad elején beharangozta, hogy Washingtonba érkezik a rendkívüli szobrocska, a kiállítás nem szerepelt az Extremely Hungary programfüzetében, mert - mint az MTI a New York-i Magyar Kulturális Intézettől megtudta - a lovas szobor bemutatója kétséges volt. Nem lehetett tudni ugyanis, hogy mennyi ideig tart és milyen eredménnyel jár a szobor - egyébként rendkívül drága, teljes egészében a galéria által finanszírozott - technikai vizsgálata, amely még februárban kezdődött. A kiállítás megrendezésének ténye csak a vizsgálat lezárultával, júniusban dőlt el. Ha például az derült volna ki, hogy a szobor 19. század alkotás, akkor nyilván nem lett volna értelme bemutatni.

A budapesti bronzszobrot Washington után októbertől bemutatják az atlantai High Museumban, majd 2010 márciusától a Los Angeles-i Paul Getty Museumban is.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képzőművészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Őseink útján - A cigány tehetség napja Őseink útján - A cigány tehetség napja
  • "Történet a mesén túl" - gyermekkoncert a Magyar Zene Házában "Történet a mesén túl" - gyermekkoncert a Magyar Zene Házában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr547855128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard